A romák és szintik helyzetének javítását célzó akciótervének értékeléséről tart kétnapos konferenciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája a bécsi Hofburgban. A rendezvényen elhangzott vitaindító beszédében Járóka Lívia fideszes EP-képviselő emlékeztetett: a kelet-európai rendszerváltások okozta gazdasági megrázkódtatások következtében a romák nagy része kiesett a munkaerőpiacról és egyre mélyebb nyomorba süllyedt. A képviselő kiemelte, hogy bár a helyzet tarhatatlanságát és elfogadhatatlanságát felismerve a legtöbb érintett ország és nemzetközi szervezet előállt saját megoldási javaslatával, ezek eredménye minden esetben kiábrándító volt. Járóka hangsúlyozta, hogy az elszórt és összefüggéstelen integrációs programok nem csupán alkalmatlanok voltak a romák társadalmi befogadására, de a nyilvánvaló kudarcok halmozódása fokozatosan magukra a romákra kezdte tolni a felelősséget a közvélemény szemében, annak ellenére, hogy számos tanulmány szerint a legtöbb esetben a források kevesebb, mint tíz százaléka érte el a célcsoportját.

A néppárti politikus ezt követően idézte a várhatóan jövő héten elfogadásra kerülő európai parlamenti jelentésének, a magyar elnökség által útnak indított nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerére vonatkozó megállapításait. Járóka Lívia szerint a keretstratégia mindeddig az európai romák társadalmi befogadását célzó legígéretesebb kezdeményezés, ám a végrehajtás kezdeti szakasza máris számos fontos problémát vetett fel. A fideszes EP-képviselő ezek között említette az érintett uniós intézmények felelősségének homályos meghatározását, az uniós felügyelet és "minőségellenőrzés" gyengeségét, valamint a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak azt a gyakorlatát, hogy az integrációs programokat és ezen keresztül a társadalmi befogadás felelősségét kiszervezik külső szervezetek részére. A keretstratégia eredményességét előmozdítandó ezért Járóka öt területen javasolt hatékonyabb cselekvést a beszédében.

Először, a képviselő szerint a nemzeti stratégiákat valószerűbbé kell tenni, azaz megfelelő anyagi forrásokat kell biztosítani a végrehajtásukra, pontosan körülírni a résztvevők közötti feladatmegosztást, és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan kiindulási és kimeneti indikátorokat, valamint számszerűsített célokat kell rögzíteni. Másodszor, Járóka kiemelte, hogy a stratégiákat közelebb kell vinni a roma közösségekhez, azaz bevonni őket a cselekvési programok tervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. Harmadszor, a stratégiáknak jobban kell célba vennie a romákat, azaz komplex, az összes elérhető uniós forrást mozgósító fejlesztési programokkal célba venni a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő közösségeket - hangsúlyozta Járóka. Negyedszer, a stratégiáknak meg kell védeniük a romákat, azaz a társadalmi-gazdasági helyzet javítására tett erőfeszítéseknek együtt kell járniuk a diszkrimináció és cigányellenes megnyilvánulások elleni fellépéssel. Végül ötödször, a keretstratégiának el kell érnie az EU szomszédságában élő romákat is, azaz az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a Stabilizációs és Együttműködési Folyamat révén a tagjelölt országokat is be kell vonni az uniós romaintegrációs folyamatba.