Az Első világháborús centenáriumi emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet hétfőn kezdődött kétnapos rendezvényének megnyitó beszédében a kormányfő helyettese reményét fejezte ki, hogy az első világháború kitörése óta eltelt száz esztendő elegendő időt adott az utókornak ahhoz, hogy a történteket tárgyaló korábbi heves vitákat ma már higgadtabban folytassák a történészek. Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy 95 éve ezen a napon zárták le katonapolitikai értelemben az első világháborút, de az 1914-ben kezdődött folyamat sok szempontból máig tart, és alapvetően befolyásolja a mostani hétköznapokat. A második világháború a legsúlyosabb következménye az első világháborúnak - mondta. Rámutatott: a nemzetek önrendelkezési jogának meghirdetésével sok esetben olyan művi, azóta megszűnt állami kereteket hoztak létre, mint Csehszlovákia vagy Jugoszlávia, amelyek több apró "etnikai vagy áletnikai" állammá estek szét.
   
A konferencia előtti sajtótájékoztatón Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: kormányzati szintre emelve szervezik az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, ezért tárcaközi emlékbizottságot hoztak létre, mert úgy látják, "az első világháború alapjaiban alakította ki mai életünk kereteit (...) a közügyek vitáit, és azokat a fogalmakat, amelyekben ma is gondolkodunk". A bizottságban a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vesz részt, továbbá együttműködési megállapodást kötnek a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal. A plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója - tette hozzá.
   
Mint mondta, az első világháború nem elsősorban hadtörténeti szempontból jelentős, noha példátlan volt az a pusztítás, amelyet okozott, ugyanakkor több olyan folyamat indult el akkor, amelyek alapvetően befolyásolták az európai társadalomfejlődést: megjelentek a tömegideológiák, és az általános és titkos választójog révén ekkortól több országban a nők is szavazhattak. A kommunizmus és a nemzetiszocializmus, valamint az ezekre az ideológiákra alapozó totalitárius diktatúrák az első világháború alatt fejlődtek ki vagy annak következtében jöttek létre - mutatott rá.