Magyarország bruttó hazai terméke 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye - a KSH adatai alapján. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság egy növekedési fordulat következtében kezd visszakerülni Európa élmezőnyébe. Ha a harmadik negyedéves adatokat vetjük össze az előző negyedévvel, akkor Magyarország a negyedik helyen áll, ha éves összevetésben nézzük az adatokat, akkor a hatodik helyre került a 28 tagország között - mondta. Varga Mihály szerint az adatok nemcsak hogy önmagukban véve jók, örvendetesek, hanem európai összevetésben is pozitív és egyre jobb számokat tudunk felmutatni. A visegrádi országok tekintetében negyedéves összevetésben a magyar gazdaság teljesített a legjobban, megelőztük Lengyelországot és Szlovákiát.

Ha éves összevetésben nézzük, akkor Lengyelország 0,1 százalékkal előttünk van. "De hol vagyunk már attól, amikor utolsók, sereghajtók voltunk a gazdasági növekedésben, miközben a többiek szárnyaltak! Most felzárkóztunk a középmezőnyhöz, a legfrissebb adatokból pedig úgy tűnik, hogy a felső mezőnybe kezdünk előrelépni" - fogalmazta meg a miniszter. Ha a magyar gazdaság növekedési üteme ilyen tartós marad, amit az előző negyedévek adatait látva jó okunk van feltételezni, akkor a negyedik negyedévben 2 százalék feletti növekedés sem elképzelhetetlen - mondta a nemzetgazdasági miniszter arra alapozva kijelentését, hogy 2012 végén egy nagyobb visszaesés volt, idén viszont a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar is határozottan jól teljesített.

Szokatlan helyzet

A tárcavezető az M1 Az Este című műsorának is interjút adott, amelyben kifejtette: a magyar gazdaság történetében szokatlan helyzet, hogy a kormány prognózisait is meghaladó növekedést mértek. Szerinte ennek oka, hogy egy sokkal egészségesebb szerkezetű növekedés kezd kialakulni, amelynek már nem csak az export a húzóereje. Kezd felzárkózni mellé a belső kereslet, vagyis a fogyasztás és a beruházás. Ezt nem csak a kormány és a KSH adatai mutatják, hanem már az Európai Bizottság múlt heti jelentése is azt fogalmazta meg, hogy 2014-ben a magyar gazdaság egyik húzóereje a belső fogyasztás, a belső kereslet növekedése lehet - tette hozzá Varga Mihály.

A miniszter szerint a kedvező növekedési adat alapvetően három dolognak köszönhető: az ipar teljesítménye tartós, a mezőgazdaság jobb évet hoz, mint amilyet 2012-ben elkönyvelhetett, az építőipar növekedése pedig látványossá vált az elmúlt hónapokban. Nem annyira a  magánberuházások, a lakásépítések növekedtek, hanem alapvetően az állami beruházások: út-, vasút- és épületfelújítások javították az adatot - fűzte hozzá.

Lökést adott az uniós források felszabadítása is

A politikus Az Estében elismerte, hogy felszabadult uniós források is hozzájárultak a növekedéshez, hiszen amíg ezeket a támogatásokat az állam nem tudta kifizetni a pályázatok nyerteseinek - vállalkozóknak, önkormányzatoknak - addig a beruházások egy része nem tudott továbblépni. Az elmúlt hónapokban azonban felgyorsultak a kifizetések, és jó esélyünk van rá, hogy jó évet zárjunk az uniós támogatások kifizetése ügyében. A vállalkozások, még ha utófinanszírozásként is, de fel tudják ezt használni a számlák kifizetésére, a tartozások kiegyenlítésére, vagyis ez a pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe, és ez jót tesz a növekedésnek is - magyarázta.

Javaslat a növekedési hitelprogram kiterjesztésére

Varga Mihály felvetette, hogy a növekedés akár nagyobb is lehetne, ha például a jegybank nemrég indult növekedési hitelprogramját legalább részben kiterjesztenék az új lakások építésére, mivel az jelentősen visszaesett. A miniszter szerint célszerű lenne azon elgondolkodni, hogy a most futó hitelprogramokat nem lehetne-e kinyitni olyan lakásépítkezések előtt, amelyek növelnék a gazdaság teljesítményét és stabilabbá tennék a növekedést a következő időszakban.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez csak egy javaslat, egy felvetés, amelyről az MNB-nek kell majd dönteni. Hozzátette: az államnak is vannak olyan hitelprogramjai, amelyek kis - és középvállalkozóknak biztosítanak hitelt, és azoknál is érdemes lenne azt a lehetőséget megfontolni. Szerinte ez egy reális megoldás lehetne arra, hogy az építőipar teljesítménye az elmúlt öt év visszaesése után szép lassan elkezdjen visszakapaszkodni. Mivel nagyon sokan dolgoznak ebben az ágazatban, több munkahelyet is tudnánk teremteni a következő hónapokban - tette hozzá.

A fogyasztás további növekedésére számít a kormány

A miniszter a Duna Közbeszéd című műsorában kérdésre válaszolva kitért a KSH fogyasztási adataira is, amelyek azt mutatják, hogy nyílik az olló a legtehetősebbek és a legszegényebbek fogyasztása között. Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: idén már megjelent a rezsicsökkentés és az egykulcsos adó hatása a kiskeresetűek fogyasztásában is. Március óta a kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy van egyfajta élénkülés, nem túlságosan nagy, de mindenképpen pozitív - tette hozzá a tárcavezető, aki szerint eddig a lakossági hitelek törlesztése jelentős erőforrást kötött le a háztartásoknál, sok kis- és közepes keresetű család nem tudta a megtakarításait fogyasztásra használni, hiszen a hiteleit kellett törlesztenie.

A miniszter szerint 2014-ben ezen a téren is változás lesz, hiszen a kormány lehetővé tette, hogy akiknek a jövedelme nem elegendő rá, azok a járulékokból is igénybe tudják venni a családi adókedvezményt, így 260 ezer családnál lesz arra lehetőség, hogy több mint 50 milliárd forint értékben kedvezményt vegyenek igénybe. Ráadásul az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése 2014-ben már egész évben érezteti majd hatását, mindez pedig azt jelenti, hogy háztartások növelni tudják majd megtakarításaikat, és az összeg egy részét fogyasztásra fogják költeni - magyarázta Varga Mihály.

A kedvező növekedési adatoktól azt is várja a kormány - folytatta -, hogy az önmagában is növelni fogja a munkahelyek számát, hiszen ha a gazdaságban pozitív trend van, akkor valószínű, hogy a vállalkozók is optimistábban tudnak tervezni, a fogyasztás növekedésére hitelt felvenni, beruházásokat lehet elindítani.

Béremelés csak lépésről lépésre lehetséges

Az utóbbi időszak bérköveteléseivel kapcsolatban egyébként a miniszter Az Estében azt mondta: most, hogy növekedési pályára állt a gazdaság, több társadalmi csoport is joggal érezheti úgy, hogy elérkezett az ideje a korrekciónak. Emlékeztetett rá, hogy a közalkalmazottak például hatodik éve nem kapnak emelést. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a konszolidációt követően csak lépésről lépésre lehet a béreket  emelni, amit egyelőre a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében tudott vállalni a kormány.

A miniszter egyetértett Demján Sándor felvetésével, hogy a nagyszabású programok jók és szükségesek, de nem elegendők, az államnak még aktívabb szerepet kellene vállalnia a kis- és közepes vállalkozások megerősítésében. A kormány eddig is törekedett, és törekszik arra, hogy támogassa ezt a vállalkozói szektort - mondta Varga Mihály, aki példaként említette a kata és a kiva bevezetését, a munkavédelmi akciótervet, illetve azt, hogy a közbeszerzési törvény tavalyi módosításával kedvezőbb helyzetbe hozták a hazai vállalkozásokat.

Nem veszélyezteti a hiánycélt az adósságátvállalás

Az önkormányzatok megmaradt 420 milliárd forintos adósságának átvállalásáról a Duna Közbeszéd című műsorában a miniszter azt mondta: az nem veszélyezteti a jövő évi hiánycélt. Azért is mertek ezzel a kezdeményezéssel előállni, mert az önmagában nem növeli az államadósságot, hiszen abba eddig is beleszámították az önkormányzatok adósságát.

Adósságnövekedés nem történik, viszont az adósságtörlesztésben pozitív folyamat indulhat el, mert az állam, az Államadósság-kezelő Központon keresztül sokkal olcsóbban tud forráshoz jutni a törlesztéshez, mint a 3200 önkormányzat külön-külön. Van egy minimális kamatteher-növekedés, amit vállalnia kell az államnak, ami havi szinten 3-6 milliárd forint, de ez nem drasztikus tehernövekedés az államkasszán - mondta el Varga Mihály.