FIDESZ.HU > Hírek Nyomtatás
Ablak bezárása
"A kiművelt emberfő az ország aranytartaléka"
A fiatal kutatók elvándorlására nem a sajnálkozás a megfelelő válasz, hanem egy olyan, világviszonylatban is versenyképes kutatóközpont felépítése, ahová haza tudnak térni - jelentette ki Orbán Viktor az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületének átadásán, pénteken. Itt tekintheti meg az eseményen készült képeinket.
Létrehozva: 2013. november 15., 12:40 | Utoljára frissítve: 2013. november 15., 19:35

A kiművelt emberfő az ország aranytartaléka, amit jó merkantilistaként meg kell őriznünk – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta, a fiatal kutatók elvándorlására nem a sajnálkozás a megfelelő válasz, hanem egy olyan, világviszonylatban is versenyképes kutatóközpont felépítése, ahová haza tudnak térni. Emlékeztetett rá, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009-ben indította el a magyar kutatók itthon tartása és a kutatási körülmények javítása érdekében a Lendület Programot. 2013 nyarától hazánkban 3 milliárd forintos pályázati forrásból 79 Lendület-kutatócsoport folytathat, reményeink szerint nemzetközileg is számottevő eredményeket ígérő kutatásokat – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Pálinkás József a legnagyobb problémának az intézményrendszer széttagoltságát jelölte meg, ezért azt kérte, hogy legyen egy olyan megújítási program, amely azt a célt tűzi ki maga elé, hogy stabil pénzügyi háttérrel rendelkező, eredményes kutatómunkát végző, valódi kutatóközpontok jöjjenek létre Magyarországon.

Sikertörténet

Az itt álló épület egy korábbi, totális kudarcra felhúzott sikertörténet – jelentette ki. Mint mondta, három éve egy csődbe ment, félkész romot vásárolt ki az MTA, amely azzal fenyegetett, hogy külső segítség hiányában „torzóként hirdeti az akkori anarchiába hajló állapotokat”. 2010-ben úgy láttuk, sopánkodásnak és félmegoldásokra építő beruházási projekteknek nincs helye egy olyan országban, amely a válság utáni világ győztesei között akar lenni – jegyezte meg a miniszterelnök.

Magyarország ma már erősebb, és egyre több forrást tud biztosítani kultúrára, szellemi és tudományos életre – emelte ki, felhívva a figyelmet, hogy ez az épület nem akármikor épült, hanem „a legsúlyosabb európai válság idején”. Egy olyan időszakban, amikor mindenki minden ilyen típusú beruházást lehúz, hátrasorol, megvág, átütemez – fűzte hozzá.

Orbán Viktor elmondta, hogy a dilemmák ellenére 2010-ben arról állapodtak meg az MTA elnökével, hogy a válság ellenére is, a magyar tudományra fordított összegeket minden évben növelni fogják. Hangsúlyozta, hogy bár 2012-ben a nemzeti össztermék visszaesett, mégis kitartottak a korábbi gazdaság- és tudománypolitika mellett. „Talán a kitartás eredménye az, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye a harmadik negyedévben 1, 7 százalékkal nőtt” – vélekedett. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy tíz év után ismét a régió éllovasává válik hazánk.

"Így képzeljük el a modern Magyarország jövőjét"

Szólt arról is, hogy a kitartásnak köszönhetően a kormány 2013-ban már megtehette, hogy vissza nem térítendő támogatássá változtatja azt a kilenc és fél milliárd forintot, amit az akadémia 2009-ben még kölcsönként vett fel a központ építésére. A Természettudományi Kutatóközpont az egyike annak a tíz kutatóközpontnak, amelyek az akadémia elnöke által kezdeményezett megújítási program keretében jöttek létre – közölte, megjegyezve, hogy a programot a kormány a kezdetektől fogva támogatta.

A kutatóközpontot befogadó komplexumról szólva kifejtette: az épület energiatakarékos, amit automata épületirányítási rendszerek működtetnek. A miniszterelnök, Magyarország egyik legnagyobb problémájának nevezve az energiaellátást, elmondta, hogy az épület létrehozásakor jellemző gondolkodásmód a jövőben általánossá válik. „Így képzeljük el a modern Magyarország jövőjét” – szögezte le.

Az egész világon azzal küzdenek a cégek, hogy nem találnak megfelelő képzettségű szakembereket, miközben magas a munkanélküliség – mutatott rá a kormányfő. A probléma megoldásaként a nagyvállalatok – számunkra ismerős módon - elszívják más országokból a megfelelő képzettségű munkaerőt – fogalmazott. Azonban, mint mondta, Magyarország azt szeretné, ahelyett, hogy elviszik innen a „legjobb koponyáinkat”, inkább települjenek ide. Ezért a magyar kormány már 2010-ben elkötelezte magát, hogy a gazdasági élet szereplőinek elképzeléseit összehangolja a magyar közép- és felsőoktatási rendszerrel és a tudományos kutatással – fűzte hozzá. „A magyar kutatóknak és szakembereknek komoly híre van, ez egy olyan hegy, amiért érdemes Mohamednek Budapestre jönnie” – emelte ki.

Orbán Viktor közölte: számtalan vállalat jött hazánkba az elmúlt három évben, és ezt a beáramlást továbbra is elő kívánják segíteni, ami szavai szerint csak akkor történhet meg, ha az oktatási rendszer összhangban van a piac, azaz a munkaadók elvárásaival. „Mi nem Európa összeszerelő csarnoka akarunk lenni, hanem ki akarjuk venni részünket a kutatás-fejlesztésből is” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy e célt szolgálják a stratégiai megállapodások és az akadémia működésének támogatása is.

Közös siker

Orbán Viktor kifejtette, a költségvetési támogatást, amely 2010-ben 35,4 milliárd forint volt, az idei évre már 43,1 milliárd forintra növelték, a jövő évi költségvetés tervezetében pedig ez az összeg meg fogja haladni a 49 milliárd forintot. Hozzátette, a kormány ezen felül kiemelt beruházásként további 8 milliárd forinttal támogatja az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának létrehozását is, amely a tervek szerint 2014-re készül el.

Ez reményeink szerint azt jelenti, hogy az MTA a harmadik évszázadába már egy megújult, modern, 21. századi intézményként fog belépni – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő arról beszélt, az a siker, amit az épület szimbolizál, az MTA és a kormány közös sikerének és összefogásának eredménye. Bátrak voltunk, mertünk nagyot álmodni, sokat dolgoztunk a sikerért, megmentettünk egy veszni látszó beruházást, s az ország javára fordítottuk – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a sikerben benne van az elmúlt évtizedek magyar kutatóközösségének munkája is.

A miniszterelnök elmondása szerint a kormány azért tudott megállapodni a tudományos akadémiával, mert az intézmény mögött van egy több évtizedes felhalmozott munkából fakadó tapasztalat és tekintély, amely megteremtette azt a bizalmi alapot, ha a kabinet megállapodik valamiről az akadémiával, biztos lehet benne, hogy azt az MTA is teljesíteni fogja.

Hazánk megújulása akkor lesz sikeres, ha minél többen lesznek hajlandóak új utakon elindulni. Akkor leszünk sikeresek, ha legjobbjaink elhiszik, hogy itt, Európa közepén vannak a legjobb helyen. Ha megértik, hogy ez a hely nem a kockázatok, hanem a lehetőségek földjévé válik számukra is, és ha ezt elhiszik, akkor joggal bízhatunk felemelkedésünkben. Bízhatunk abban, hogy a mai kutatókra unokáink már úgy fognak gondolni, mint nagy, legendás személyiségekre – zárta beszédét Orbán Viktor.