Hamarosan újabb két, a szolnokihoz hasonló uszodát adnak át, a jövő évi költségvetésben több milliárd forint szerepel a vízisport-létesítmények építésére. Emellett 2021-ben Magyarország rendezi az úszó- és vízilabda világbajnokságot, valamint döntés van arról, hogy hazánk minden járásában lesz uszoda a gyerekek úszásoktatására - ismertette az úszással és a vízilabdával kapcsolatos fejlesztési terveket a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ezek a fejlesztések annak köszönhetők, hogy sikerült a megvalósítás módját megtalálni. A kivitelezés során az élet négy területének szereplőit hozták össze a cél elérése érdekében. A sportolók és edzőik mellett szükség volt az üzletemberek megnyerésére, mert nélkülük ma ilyen beruházások elképzelhetetlenek az országban. Rajtuk kívül pedig kellettek az önerőt biztosító helyi vezetők és természetesen a kormányzat, amely stratégiai ágazattá nyilvánította a sportot - mondta.

Ez az éles ellentmondás hosszú ideig nem maradhat fenn

A kormányfő beszédben kitért arra, hogy a sport világában egy fájó ellentmondás is tapasztalható Magyarországon. "Ha az olimpiákon nyert aranyérmeink számát vesszük alapul, azt látjuk, hogy messze előrébb tartunk annál, ahogy ezt az ország mérete, lélekszáma és gazdasági ereje indokolná. Ha viszont megnézzük azt, hogy mennyit sportolnak a magyarok, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy a 28 európai uniós nemzet sorában mi számítunk a negyedik legkevesebbet sportoló országnak" - jelentette ki.

Ez az éles ellentmondás hosszú ideig nem maradhat fenn, mert "az élsportot is le fogjuk húzni, ha nem teremtjük meg a tömegsport és az iskolai sportolás lehetőségét" - figyelmeztetett a miniszterelnök. Ezért van szükség a mindennapos testnevelésre, a tanuszodákra, valamint a vállalatok társasági nyereségadójából sportra felajánlott összeghez, a taóhoz hasonló pénzügyi konstrukcióra - hangsúlyozta.

A 2010-es kormányváltástól 2013 őszéig az igazolt sportolók száma 234 ezerről 302 ezerre nőtt, ez három év alatt 30 százalékos növekedésnek számít, ami arra bizonyíték, ha mindenki teszi dolgát, akkor az élsport és a magyarok általános sportolási hajlandósága közötti szakadék szűkülni fog és később eltűnhet - fogalmazott Orbán Viktor.

Elsőként a szolnoki tiszaligeti uszodát fejlesztették

Kemény Dénes, a vízilabda-szövetség elnöke arról beszélt, hogy a vállalati adókból sportra felajánlott pénzekből elsőként a szolnoki tiszaligeti uszodát fejlesztették, és egy fél éven belül átadják a ceglédi és a szentesi létesítményt is. Játékosmúltját felidézve meleg szavakkal szólt a város egykori legendás vízilabda-fellegváráról, az időközben bezárt Damjanich uszodáról, ahol remek mérkőzéseket vívtak, ahonnan híres vízilabdázók sora nőtt ki.

A szolnoki Vízilabda Arénát 800 millió forintot meghaladó beruházás keretében fejlesztették. A kétezer négyzetméter alapterületű csarnokban a medencetér mellett edzőtermek, öltözők és irodák kaptak helyet. Kialakítottak egy, akár 1100 nézőt befogadóra bővíthető lelátórendszert, a parkolók 66 személygépkocsit és 3 autóbuszt fogadnak be egyszerre, és az épület mellett új termálmedencét építettek. A létesítmény bejárata előtt felavatták Kanizsa Tivadar, Boros Ottó és Hasznos István, a három szolnoki pólós olimpiai bajnok mellszobrát.