Szabó Lukács Imre (független) polgármester elmondta: 100 közmunkás másfél év alatt építette fel az emlékezés házát a helyi lakosok 12 millió forintos közadakozásából. Az épület "az egész történelmi Magyarországot megtestesíti": a felhasznált építőanyagok helyből, illetve a székelyföldi Zetelakáról és a Felvidékről érkeztek - tette hozzá.
A Nemzeti emlékezet háza méltó helye a hajdúbagosiak gyászának, csakúgy, mint a magyar nemzet történelmi traumáira emlékezésnek - hangsúlyozta Szabó Lukács Imre, aki maga tervezte az épületet, és részt vett a kivitelezés szinte minden fázisában.
A jövő generációja hálás szívvel gondol majd az emlékhely létrehozóira
Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke utalt arra, hogy az új alaptörvény elfogadásával olyan új értékrend jött létre, amelynek alapján a nemzet határon belül és túl élő tagjai valóban képesek együtt gondolkodni és építeni a nemzetet.
Az alelnök, aki maga is a falu szülötte, meggyőződését fejezte ki, hogy a jövő generációja hálás szívvel gondol majd azokra, akik ezt az emlékhelyet létrehozták.
"Fontos a hit, amelynek ma híján van Európa"
Tőkés László európai parlamenti képviselő kifejtette: a jelenlegi egyház- és művelődéspolitika - minden gyengesége mellett - azért jó, mert helyére akarja állítani a nemzetet, a hitet, hogy a magyarság megtalálja a helyét a Kárpát-medencében.
Felidézte, hogy a romániai forradalom idején Szabó Lukács Imre volt az, aki felkereste őt Temesváron, és a titkosszolgálatot kijátszva hozta-vitte a híreket az addig hermetikusan elzárt erdélyi, partiumi magyarokról.
"Az emlékezet útján jöttem, Szabó Lukács Imre 1989-es temesvári látogatását viszonozva" - mondta az európai parlamenti képviselő, volt királyhágó-melléki református püspök, aki lelkészi palástban vett részt a rendezvényen. Tőkés László az emlékezet házának avatásán felhívta a figyelmet arra, milyen fontos a hit, amelynek "ma híján van Európa".
Márton Attila (Fidesz), országgyűlési képviselő szerint a nagy történelmi eseményekről való megemlékezésnek méltó helye lesz a jövőben a Nemzeti emlékezet háza, amelyet Lukács József, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület főjegyzője és Tőkés László áldott meg.