A tájékoztatás szerint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot nagy többséggel fogadták kedden el az Európai Parlamentben. Az új Erasmus+ néven futó program egyik alprogramja a mobilitás támogatására létrejött jól ismert Erasmus, melynek keretében 1987 és 2011 között körülbelül 2,3 millió diák vett részt a csereprogramokban. Bagó Zoltán véleménye szerint az Európai Unió kezdeményezésére induló Erasmus mintaként szolgál az oktatás, a szakképzés és az ifjúsági munka többi ágazatának mobilitási programjaihoz is. A néppárti politikus a szavazást követően kiemelte: "Sikerként értékelem a Parlament fáradozásait annak érdekében, hogy a Fiatalok Lendületben Programot is külön kezeljük az Erasmus+ keretében, illetve hogy a sport is támogatandó területként került be a többéves pénzügyi perspektívába. Így az új programban a sport támogatására javasolt akciók összhangban vannak a magyar uniós elnökség alatt 2011-ben elfogadott EU Sport Munkatervvel".
Kedden fogadták el a Kreatív Európa programot is, mely a kulturális és audiovizuális ágazatokat támogatja a 2014-2020-as időszakban, és a Kultúra, MEDIA, illetve egy kulturális-kreatív ágból fog állni. A keretprogram révén létrejön a Kulturális és Kreatív Szektorok Garanciaeszköz, amely arra hivatott, hogy megkönnyítse a kulturális és kreatív ágazatban a mikro-vállalkozások és kkv-k és egyéb szervezetek finanszírozáshoz jutását. Felszólalásában Bagó Zoltán elmondta: "Fontos eredménye a szakbizottsági munkánknak, hogy a keretprogram megalkotása során felhívtuk a figyelmet a kulturális örökség jelentőségére. Módosítói indítványainknak köszönhetően az európai kulturális sokszínűség hangsúlyosan, az új keretprogram általános céljai között jelenik meg. Jelentős eredménynek tartom továbbá, hogy a művészek mobilitásának szükségességében is egyetértettünk a Tanáccsal".
Az Európa a polgárokért program (2014-2020) a jelenleg futó azonos nevű keretprogramot hosszabbítja meg a következő időszakra. Bagó Zoltán a program legfontosabb célkitűzésének a történelmi emlékezet erősítését tartja, hiszen annak a totalitárius rezsimek áldozataira való emlékezés az egyik fő célja. ”A program ezen felül hozzájárulhat a tagállamok viszonyának további javításához, illetve a kulturális és nyelvi sokszínűség minél nagyobb mértékű megőrzéséhez és előmozdításához” – mutatott rá a néppárti politikus.
Bagó Zoltán a szavazások után hangsúlyozta: bár egyik esetben sem közös politikáról van szó, tehát továbbra is tagállami politika az oktatás és a kultúra, mindegyik program európai hozzáadott értéket teremthet a saját területén.