Mint írják: ezzel a döntéssel a szocialista és liberális frakciók időhúzó taktikájának következtében ugyan késéssel, de elindulhat a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak tervezése. Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke szerint óriási feladat előtt állnak a tagállamok, hogy véglegesítsék és időben beindítsák fejlesztési programjaikat. Ez hét évvel ezelőtt a felelőtlen és elhibázott gazdaságpolitikát folytató Gyurcsány-Bajnai párosnak nem sikerült, a mai kormányzati intézményrendszer azonban felkészült a programok elindítására és a források eredményes lehívására.

„Az Európai Bizottság által kifizetett előlegeken kívül - amelyet a kormány teljesítményétől függetlenül megkaptunk - 2007-ben semmit, 2008-ban pedig mindössze 13 millió eurót sikerült lehívnia a rendelkezésre álló több milliárd euróból a Gyurcsány-Bajnai párosnak. Ezzel Magyarország két évet vesztegetett el anélkül, hogy az uniós fejlesztési programok érdemben beindultak volna, pedig akkor időarányosan fél évvel korábban fogadtuk el a 2007-2013-as pénzügyi kerettervet" – jelentette ki Surján László.

Az Európai Parlament a 2014-2020-as pénzügyi keretterv fő számain érdemben nem tudott módosítani a Tanáccsal való tárgyalásokon. A következő hét évben 960 milliárd euró kötelezettségvállalás áll majd rendelkezésre és 908 milliárd euró költhető el ténylegesen az uniós programokra. Hazánkba hét év alatt 35,5 milliárd euró regionális fejlesztési és agrárforrás érkezik. Nettó pozíciónkat tekintve pedig egy főre vetítve az egész Unióban a második legnagyobb támogatás jut Magyarországnak. A plenáris ülés mai döntése megerősítette az Orbán Viktor vezette tárgyalódelegáció februári sikerét, amely a kisebb uniós "tortából" is nagyobb részt tudott elhozni, mint a korábbi szocialista Gyurcsány-kormány.

Az Európai Parlament ugyanakkor némi sikert ért el politikai céljai megvalósításában. 2,5 milliárd euró hozható előre 2014-re és 2015-re a fiatalok foglalkoztatásával, a kutatással, az Erasmus-programmal, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos célokra. Egy milliárd euró többletforrás áll majd rendelkezésre a leginkább rászorulók élelmiszer-segélyezésére. Az EP elérte, hogy legkésőbb 2016-ban félidős felülvizsgálatnak kelljen alávetni a pénzügyi kerettervet, így többletforrásokat lehet bevonni a közös költségvetésbe, ha addig javul az Unió gazdasági teljesítménye. Az Unió költségvetésének bevételi oldalát jelentő saját források rendszerének reformjára pedig egy magas szintű egyeztető testületet hoznak létre.

„A korábbi felelőtlen és elhibázott gazdaságpolitikát folytató Gyurcsány–Bajnai-kormányokkal szemben a jelenlegi magyar kormányzati intézményrendszer felkészült a programok elindítására és a források eredményes lehívására. A sikeres februári tárgyalásokat jól végiggondolt stratégia és eredményes végrehajtás fogja követni, amellyel Magyarországon a következő években több tízezer munkahely jön tartósan létre” – jelentette ki Surján László kereszténydemokrata politikus.