A 438 paragrafusból álló, indoklással együtt 288 oldalas törvénykönyv egy 1979-ben elfogadott törvényerejű rendelet helyébe léphet 2015. január 1-jén.
   
A miniszter indoklása szerint a kódex elkészítését a társadalmi változások mellett a július 1-jétől hatályos új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek tapasztalatai is aktuálissá tették. Már megkezdődtek az új büntetőeljárási törvény megalkotásának előkészületei is.
   
Az eltelt több mint három évtizedben számtalanszor módosították a büntetések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, így belső koherenciája megbomlott, ami a hatékony jogalkalmazást nehezíti. Emellett jogállami követelmény, hogy a személyi szabadság elvonását és korlátozását a legmagasabb jogszabályi szinten, vagyis végre törvényként szabályozzák - emelte ki Navracsics Tibor.
   
Új elem a szabadságvesztés alapelveinek rögzítése. A törvénykönyvben nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmódhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása.
   
A javaslat olyan kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezetne be, amely a fogvatartottak besorolásával, személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését.
   
Ennek érdekében jöhet létre a központi kivizsgáló és módszertani intézet. A szabadságvesztés megkezdésekor itt történne az elítéltek többségének befogadása és elhelyezése - olvasható a tárca MTI-nek küldött közleményében, amely szerint az intézetre és a kockázatkezelési rendszerre vonatkozó szakaszok 2016. január 1-jén léphetnek hatályba.
   
A tárca tájékoztatása szerint a kormány célja az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása, ezért a fogvatartottak által végzett termelő munka szervezésekor törekedni kell a börtönök önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére.
   
A hatályos szabályoktól eltérően az új kódex önállóan szabályozza az elítéltek munkáltatására vonatkozó kérdéseket, a fogvatartottaknak pedig nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk fogva tartásuk költségeihez. Újítás az is, hogy az elítélteknek a szabadulásra való felkészülés érdekében az eddigieknél nagyobb tartalékot kell képezni keresetükből vagy a nekik járó rendszeres ellátásból.
   
A jövőben a fogvatartottaknak meg kell téríteniük a szándékos egészségsértés és az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket. De kötelezően fizetniük kell a többletszolgáltatások, például a merülő forraló és a hűtőszekrény használatáért is.
   
Az indoklás szerint az előterjesztés differenciáltabb jutalmazási és fegyelmi felelősségi rendet alakít ki.
   
Emellett az eddiginél szigorúbban szabályozza a fogvatartottak nyilatkozattételi lehetőségeit.