Őry Csaba EP-képviselő, a néppárti frakció foglalkoztatási és szociális koordinátora üdvözölte az Európai Szociális Alapról (ESZA) szóló megállapodást, hiszen az ESZA az egyik legfontosabb uniós pénzügyi alap, amely minden állampolgár életét érinti. A fideszes politikus felszólalásában leszögezte, hogy nem ért egyet a baloldali és zöldpárti képviselőkkel, akik az egész dosszié újranyitását és az egyeztetések újrakezdését követelték. Őry Csaba szerint a hosszú és bonyolult tárgyalási folyamat tükrében még inkább jelentős a megállapodás ténye, különösen a pénzügyi és gazdasági válság és a még mindig rendkívül magas munkanélküliségi arány fényében.

A néppárti koordinátor szerint szociális szempontból az egyik legfőbb eredményként azt könyvelhetjük el, hogy mostantól az ESZA 20%-át szegénységgel kapcsolatos programokra kell fordítani. Emellett rugalmassági elemek is megjelennek az új szabályozásban, mint pl. hogy önkéntes alapon 30 évre lehet emelni a 25 éves korhatárt az ifjúsági kezdeményezés kapcsán. Továbbá üdvözlendő a tény, hogy a kohéziós forrásokból 23,1%-ot kell majd a jövőben az Európai Szociális Alapra elkülöníteni – a korábbi összegekhez képesti 1%-os növekedés is előrelépésnek tekinthető. A tagállamok pedig további forrásokat is átcsoportosíthatnak majd erre a területre. Őry Csaba szintén kiemelte, hogy a francia néppárti jelentéstevő, Élisabeth Morin-Chartier és a dosszié magyar néppárti felelőse, Kósa Ádám rendkívüli munkát végzett.

Kósa Ádám, az EP Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának elnöke a Foglalkoztatási és Szociális Szakbizottság véleményadójaként és az EP tárgyalócsapatának tagjaként kijelentette: A közel másfél éves munka sikeres volt, hiszen a jelenlegi szabályokhoz képest sokkal jobb jogszabály született foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi szempontból az európai uniós források felhasználását illetően. A magyar civil szervezetek számára különösen fontos területeken, így a teljes és következetes akadálymentesítés; a magyar elnökség alatt elfogadott Roma-keretstratégia kapcsán a marginalizált közösségek támogatása; a fogyatékossággal élőket ellátó nagy létszámú intézmények kiváltása; illetve a civil szervezetek szerepének megerősítése és nem utolsósorban a foglalkoztatás – különösen a fiatalok foglalkoztatása - terén is előrelépés várható. Míg eddig a vonatkozó jogszabályban mindössze csak egy utalás volt, az új jogszabályban már több mint tíz konkrét és számon kérhető előírás és követelmény található a fogyatékossággal élő emberek érdekeinek a figyelembevételére vonatkozóan mind a programozás, mind pedig a végrehajtás területén. "Magyarország jobban teljesít, hiszen számos területen indult korábban olyan fejlesztés, amelyek immáron már európai uniós szinten is visszaigazolódnak. Ez mindannyiunk sikere" – jelentette ki Kósa Ádám.

Deutsch Tamás a csomag megszavazása kapcsán hangsúlyozta: A 2014 utáni kohéziós politika az eredmény-orientáltság növelésére helyezi a hangsúlyt, és ennek érdekében a kohéziós politikát az Európa2020 Stratégia, az Unió új növekedési stratégiájának céljaihoz köti. A fideszes EP-képviselő örömének adott hangot, hogy több olyan gondolat megjelenik a jogszabálycsomagban, amelyekkel kapcsolatban módosító indítványokat nyújtott be. Ilyen például az alapok és régiókategóriák közötti átjárhatóság növelése; a jelenlegi társfinanszírozási arányok megtartása; a fogyatékossággal élők hozzáférhetőségi szempontjainak figyelembe vétele; a nem visszatérítendő ÁFA elszámolhatósága; az energiahatékonyság és a megújuló energiák támogatása a lakhatással összefüggésben. Deutsch Tamás kiemelte, hogy a támogatási felső határ ("capping") általános 2,35%-os szintjéhez képest Magyarországra 2,59%-os felső határ fog vonatkozni, ami mintegy 700 millió euróval fogja növelni a magyar kohéziós borítékot a bizottsági javaslathoz képest.

A fideszes képviselő ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a makrogazdasági feltételességre vonatkozó részt nem sikerült teljesen törölni a bizottsági javaslatból. A makrogazdasági feltételek kiterjesztése a Kohéziós Alapon túlmutató tételekre súlyos aggályokat vet fel, mert önkormányzatokat, vállalkozásokat, magánszemélyeket büntet az egyes kormányok nem megfelelő gazdaságpolitikai intézkedései miatt, ezáltal tovább nehezíti az érintett tagállam helyzetét.