A Fidesz országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a 2010-ben távozott szocialista hatalom nehéz örökségének egyik legterhesebb része a devizahitel-szerződések ügye. Egyértelmű volt a kezdetektől fogva a kormány álláspontja, hogy a magyar családoknak jogi védelmet kell biztosítani a szerződéseket kötő bankokkal szemben – fűzte hozzá.
Ez is alátámasztja a kormánypártok véleményét, miszerint jogi védelemre van szükségük az embereknek a devizahitel-szerződéseket nyakló nélkül megkötő, és a valós kockázatokra a magyar polgárokat nem figyelmeztető bankokkal szemben – jelentette ki. Rámutatott, legkevésbé az állampolgárok tekinthetők felelősnek, komoly felelősséget visel azonban az akkori magyar kormány és a bankfelügyelet, a legnagyobb felelősség pedig azoké a bankoké, akiknek évtizedes tapasztalataik voltak a hitelezésben, mégis „nyakló nélkül tették lehetővé, nem megfelelő biztosíték adása esetén is a hitelek felvételét”.
Fontos, hogy teljes körű megoldást tudjunk találni – emelte ki, hozzátéve, a jó jogszabályi javaslathoz tisztán kell látni a jogi helyzetet, ezért kezdeményezte a kormány, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon. Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, ilyen például az egyoldalú szerződésmódosítások ügye – jegyezte meg. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta, az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján is jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani ezeknek a szerződéseknek egy részét vagy akár egészét is.
Elmondta, tartalmi értelemben nem fogalmazhatnak meg igényeket a Kúriával szemben, de miután jelentős társadalmi rétegeket érintő kérdésről van szó, lényeges a kérdés tisztázása.
Ezért üdvözöljük azt, hogy a Kúria jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte, az indítványt a saját honlapján is közzétette – emelte ki. Ez választ fog adni arra, hogy a deviza alapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön, a deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényesek-e, a pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, valamint arra is, hogy amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból törvénytelenek, az érvénytelenség törvényi következményei közül a bíróság melyiket alkalmazhatja – sorolta. A képviselő hozzátette, ezekre a kérdésekre várják a válaszokat, a kormány ezt követően lép elő a saját megoldási javaslatával.