Gulyás István: A nap vendége Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke. El kell mondanunk, hogy amikor ez az anyag, ez a beszélgetés adásba kerül, akkor este nyolc óra lesz, most viszont dél van. Ezt azért mondom el, mert olyan témáról is fogunk beszélni, aminek addig furcsa fejleményei lehetnek. Ugye Ön is tud arról, hogy a Köztársaság téren fölgyújtotta magát egy nő. Igazándiból nem tudjuk, hogy mi ennek az üzenete és mi a háttere, annyit tudunk, hogy már - legalábbis információink szerint - ezekben a pillanatokban gyűlik a tömeg a Köztársaság téren, és ebből bizony nagy botrány lehet.
Kövér László: Az első szónak mindenekelőtt a részvét kifejezését kell betöltenie, tehát én azt gondolom, hogy mindenekelőtt a megrendülésünknek kell hangot adnunk, hogy egy ember ilyen szörnyűséges módon eldobta magától az életet. Teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy ezt milyen motívum alapján tette, milyen szellemi-lelki-egészségi állapotban, azt gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenete, hogy így mondjam, ennek a történésnek, hogy erre nem lett volna szabad hogy sor kerüljön. És innentől kezdve minden más csak lényegtelen. Egy szerencsétlen ember halálát nem szabad semelyik oldalon sem politikai csatározások tárgyává tenni. Még akkor sem, hogyha - nem ismervén egyébként a körülményeket, nem jártam én magam kint a Köztársaság téren és nem is látom, hogy kik vannak ott és milyen célzattal -, még akkor sem, hogyha ebben az országban rengeteg olyan végletesen elkeseredett ember van, aki egyszerűen úgy érzi már hónapok óta vagy az elmúlt két évben folyamatosan, hogy azt, ami velünk történt, történik, azt nem lehet ép ésszel kibírni és nem lehet elviselni. Mégis azt gondolom, hogy el kell tudnunk viselni azt, ami velünk történt. Annál is inkább, mert ez egy közös nemzeti akaratnak a végeredménye lett - itt a választások eredményére utalok -, bele kell nyugodnunk, hogy ez négy évre szól, és csak abban kell reménykednünk, hogy mindenki, aki meghozta a döntését 2002 áprilisában, az azóta eltelt időszak fejleményeinek a fényében levonja magában a konzekvenciát, és végiggondolja, hogy vajon jó döntést hozott-e. Ehhez persze meg kell ragadnunk minden alkalmat, hogy ne csak politikusként, hanem egyszerű választópolgárként megpróbáljuk befolyásolni embertársaink véleményét, gondolkodását, de most inkább csöndben gyászolnunk kell egy embert, aki értelmetlenül eldobta magától az életét.
Nem tudjuk, hogy miért történt ez, mindenesetre valóban megrázó és tragikus. Viszont azt mondta, hogy el kell fogadni azokat az eredményeket, amik 2002-ben születtek, de egy nagyon kemény kampány közben - már talán mondhatom azt, hogy közben vagyunk, megkezdődött az Európa parlamenti választási kampány -, az MSZP egy kőkemény csapatot vásárolt meg magának, a Clinton-féle kampánycsapatot, akik Jehud Baraktól kezdve egészen Tony Blairen és Gerhard Schröderen keresztül segítették az európai baloldali politikusokat, illetve a közel-keleti baloldali politikusokat győzelemre. Eltűnt Ron Werber, és itt egy másik csapat. Változik vajon az MSZP kampánystratégiája ezáltal? Ráadásul még egy dolgot kell tudni ebben az ügyben, hogy ennek a csapatnak az egyik alapító tagja bizonyos Stanley Greenberg, aki a Két Amerika című könyvet írta, amelyben Amerika végletes megosztottságáról ír. És itt van valami megfelelés a magyar állapotok között.
Azt hiszem, nincs okunk reménykedni abban, hogy az MSZP, a kormánykoalíció kampánystratégiája megváltozna, az eddig is arra épült, hogy kormányzás helyett, a kormányzás egyébként nem létező eredményeinek a felmutatása helyett az ellenfelet kell pocskondiázni, az ellenfelet kell lejáratni, jelesül a Fideszt és a Fidesz politikusait, meg kell gátolni, hogy az esetleg az MSZP-ből kiábránduló, kiábrándult szavazók mint lehetséges alternatívát fedezzék fel a Fideszt, a polgári oldalt. Egyébként ezt Kovács László meglepő nyíltsággal ki is mondta a minap. Talán tegnap vagy tegnapelőtt hallottam a rádióban a tudósítást az ő sajtótájékoztatójáról, ami az európai parlamenti kampányról szólt, és azt mondta, hogy ennek a kampánynak a fő üzenetei - többek között az MSZP és a Medgyessy-kormány zsenialitásának bemutatásán túl, azon túl, hogy ők halált megvető bátorsággal hogyan harcoltak már a kommunizmus ideje alatt is az Európai Unió érdekeiért - az lesz, hogy felhívják a választók figyelmét a radikális jobboldal, a szélsőséges erők fenyegetéseire, amit az egyszerű polgárokra, az ország békéjére jelentenek. Ismervén az MSZP szóhasználatát, meg azt a kampányt, amit idáig is folytattak, ebből nem nehéz kiolvasni, hogy a negatív kampány folytatására kell számítanunk. Ennek a célpontjában pedig nem csupán a polgári oldal, a polgári értékrendű emberek lesznek, hanem kiemelten a Fidesz első embere, Orbán Viktor. És ez a két úriember, aki most jön, ezektől sem várok én semmi jót. Ron Werber elment, a szelleme itt maradt. Eleve az a megközelítés, hogy Magyarországon egy, a magyar társadalmi közegben megvívott politikai versenyhez külső szakértőket, külső instruktorokat kell importálni, ez valahogy a szovjet tanácsadók valahai jelenlétére emlékeztet engem.
Ön azt mondta, hogy elsődleges célpont lesz Orbán Viktor, ugyanakkor elsődleges vagy másodlagos célpont lehet Ön, hiszen gyakorlatilag az Ön kijelentései szinte minden alkalommal elferdítve vagy félig elferdítve vagy nem elferdítve, de megjelennek a különböző médiumokban. Ugye legutóbb Győrben mondott egy olyat, amit tudatosan félreértettek.
Mire gondol? Mit mondtam?
Azt mondta, hogy az MSZP kampány kommunikációs stratégiája az Göbbels legjobb magyar tanítványait idézi, és azt mondták erre rögtön, hogy Kövér László lenácizta a szocialistákat.
Igen, valóban. Valóban ezt mondtam, ezt tartom is.
De valahogy nem tudott átjönni igazán, érdekes módon.
Én azt gondolom, hogy az MSZP azt a göbbelsi hagyományt folytatja - és ebben egyébként Ron Werber kiváló partnerük, társuk volt -, hogy mennél nagyobb hazugságot kell mondani, annál mellbevágóbb ennek az ereje, annál nehezebben találja föl az emberi elme azt, hogy milyen választ lehetne egy hazugságra adni. És ha ezt gyorsan, sokszor ismételjük, akkor előbb-utóbb az emberek jelentős része elhiszi. Még a legképtelenebb hazugságokat is. Hát így csúszhat ki a D-209-es miniszterelnök száján egy interjúban olyan kijelentés, amely éppen az ő politikai ellenfeleit - akiket egyébként az ő valahai pártja szorított politikai margóra - bolsevistázza le. Tehát fönntartom, hogy ezek az urak Göbbels legjobb magyar tanítványai. Az más kérdés, hogy én nem náciztam le őket, annál kevésbé, mert a náci szó rövidítés az a "nemzeti"-ből származik, nekik pedig ehhez a szóhoz az égvilágon semmi közük. "Internácik"-nak lehetne legjobb esetben nevezni őket. Ha ezt magukra veszik, akkor ezt az állítást fenntartom.
Része lehet az európai parlamenti választási kampány durvulásának az is, hogy a Tilos Rádióban tegnap ismét elhangzott egy eléggé kifogásolható kijelentés? Egy nézői vagy egy hallgatói SMS-t olvastak be, mondván, hogy ők ugyan azzal nem értenek egyet, bár mindenképp...
Ez egy primitív kísérlet volt egy primitív provokációnak az elleplezésére, hogy beolvasnak egy olyan SMS-t, amit egyébként nem kötelező beolvasni. Tehát ez nem hasonlít arra a szituációra, amikor benn ül a stúdióban egy ember, és nincs kontroll alatt, tehát a műsorvezetők nem tudják megakadályozni, hogy bármit mondjon. Ezt az SMS-t nyugodtan hagyhatták volna a feledés homályába merülni. Beolvasták, ennek volt oka, az ok pedig a szándékos provokáció. Azt látom, hogy az MSZP körül lévő különböző ágensek - a Tilos Rádiót is ebbe a sorba sorolom - megteszik azt az előkészítő munkát, ami egy ilyen polgárháborús kampányhangulat kialakításához szükséges az MSZP szempontjából. Tehát beleilleszkedik - mindaz, ami történt a Tilos Rádióban tegnap, tegnapelőtt, hónapokkal ezelőtt - abba, amit az MSZP évek óta csinál. És nemcsak a választások óta, hanem azt megelőzően kezdte.
Föl van a Fidesz, illetve föl vannak a Fidesz tagjai vagy a polgári körösök készítve arra, hogy ezeket a provokációkat megfelelő módon tudják kezelni? Ez egy nagyon fontos kérdés.
Úgy látom, igen, ez fontos kérdés, és sajnos azt kell hogy mondjam, hogy pillanatnyilag nem vagyunk fölkészülve rá. Ugyanis azoknak az embereknek, akiket mondjuk adott esetben saját magukat vagy a családjukat taposták meg, esetleg a szó szoros értelmében, fizikailag vagy csak áttételesen tették tönkre az életüket 1990 előtt, akár példának okáért pontosan azért, mert keresztény hitüket nem voltak soha hajlandók megtagadni - és ilyenek nemcsak az ötvenes években voltak, hanem a hetvenes években is találkoztam én magam, mondjuk középiskolás koromban ilyen élményekkel -, azoknak nagyon nehéz azt mondani, hogy ilyenkor, amikor ilyen direkt, brutális provokáció éri a hitüket, az értékrendjüket, az érzésvilágukat, akkor lehajtott fejjel maradjanak csöndben, mint annak idején, a diktatúra időszakában. Azt látom, hogy létezik egy óriási, lefojtott indulat, keserűség az emberek egy igen-igen jelentős részében. Az MSZP pedig szándékosan, tudatosan provokálja ezt, arra várva, hogy mikor tör ki, mikor robban, mikor hoz létre ez az indulatpotenciál olyan konfliktusokat, amikből aztán ők tűnnek ki jól, rámutatva, hogy lám-lám, ezek erőszakos, fasiszta, antiszemita, ilyen-olyan-amolyan csőcselék, és a rendes embereket, a tisztességes, nyugodt életre vágyó embereket meg kell tőlük védeni. Ez a játék folyik. Észérvekkel természetesen lehet, sőt kell is ebben a körben az emberekkel próbálkozni, de látni kell, hogy ettől még az a keserűség, az az indulat, ami ezeket az embereket évtizedek óta nyomja, attól még nem fog elmúlni. Tisztességes politikai ellenfélre lenne szükség, de hát mitől lennének ezek azok? Ugyanazok, akik 1990 előtt voltak.
Ha az MSZP - ugye Ön mondta, én csak megismétlem - provokálja a jobboldali választókat, akkor a Fidesznek föl kell arra készülnie, hogy le tudja higgasztani ezeket a szavazópolgárokat.
Ez így van, tehát ezzel nem azt akartam mondani, hogy nincs mit tenni, sőt, nem kell egyáltalán átgondolni azt, hogy példának okáért egy demonstráció megszervezésekor mi a teendő, mert azt gondolom, hogy aki ezentúl a polgári körök nevében bármilyen demonstrációt szervez, annak fel kell készülnie arra, hogy nagy tömeg lesz. Mennél inkább egyfajta provokáció az oka annak, amit az utcán az emberek csinálnak, annál inkább számítani kell arra, hogy a Tilos Rádió előtti demonstrációhoz hasonló események történnek, amiből az következik, hogy több rendezőt, több szervezőt kell az utcára vinni, és ezeknek az utolsó pillanatig, amíg mindenki el nem hagyja a helyszínt, ott kell lenni, és őrködni kell a rendre. Ha ők maguk nem tudják fönntartani, akkor segítséget kell hívni a rendőröktől, akik pedig azért vannak ott, hogy ebben a rendfenntartásban segítséget nyújtsanak a szervezőknek. Ez az egyik olyan teendő, amit mindenkinek a figyelmébe kell ajánlani, és itt most el kell mondani azt, hogy a polgári köri mozgalom az egy mozgalom, tehát nem egy centralizált párt, egy központból szervezett párt, hanem egy olyan mozgalom, amiben autonóm emberek autonóm közösségei vannak, tehát bárki bármilyen demonstrációt...
De szellemi vezetőnek elfogadják a Fidesz vezetőit? Orbán Viktort?
Ez remélem, hogy így van, és hallgatnak ránk.
Ezzel viszont felelősséggel tartozik értük.
Így van. Ezt én nem is akartam elvitatni, sőt, ezzel egyetértek, és büszke is vagyok arra, hogy az emberek ilyen széles köre hallgat a szavunkra, és remélem, hogy meg is fogadják az ilyen típusú jó tanácsokat is. Hadd fűzzem ehhez hozzá, hogy miután az MSZP-nek nincs kormányzati teljesítménye, amit fel tudna mutatni - legalábbis olyan, amiből pozitívumok származtak volna az emberekre, olyan igen-igen kevés és ez az esztendő igen nehéznek ígérkezik az emberek pénztárcája, egzisztenciája szempontjából -, tehát egyetlenegy eszköze maradt a 2004-es európai parlamenti kampányra, éppúgy, mint 2006-ra, hogy a társadalom többsége számára megpróbálja a Fideszt, a polgári oldalt mint valamiféle fenyegető démont beállítani. Ebben a kísérletben igen fontos eszközt tölthetnek be azok a bármely célból és bármilyen méltóságteljesen, békésen lezajlott demonstrációk, amelyeket valaki a polgári oldalon szervez. Ezért tehát már önmagában azt is nagyon megfontolandónak ajánlom mindenki számára, hogy mikor, milyen célból, milyen körülmények között megy az utcára. Amihez egyébként joga van. Tehát azért azt tisztázzuk, még mielőtt valaki ezt félreérti, esetleg a másik oldalon félremagyarázza, hogy egyelőre még, egyelőre még - teszem hozzá nyomatékkal -, Magyarország alkotmányos jogállam, és itt a szólás- és a gyülekezés szabadsága garantált kell, hogy legyen. Tehát erre joga van minden polgárnak. De arra kérek mindenkit, hogy jó alaposan fontolja meg, hogy mikor és milyen célból megy ki az utcára, mert a médián keresztül nem biztos, hogy ugyanaz az üzenet jut el a többi emberhez, a többséghez, mint amit ők egyébként szeretnének eljuttatni.
Ez az egyelőre még, ez elég furcsa megjegyzés volt.
Hát nézze, két év óta folyamatosan morzsolják, reszelik, smirglizik le a jogállam héját, burkát: a rendőrség nem lép közbe, amikor közbe kéne lépni, de hihetetlen gyorsasággal feltalálja magát akkor, amikor mondjuk egy a hatalom szempontjából nemkívánatos polgári kezdeményezést kell elfojtania. Békés, meglett tanárembereknél tartanak házkutatást röpcédulákat keresve - mint a régi szép időkben, amikor Salgó László még a III-as főcsoportfőnökség vezetői székeit koptatta. Megtiltanak olyan demonstrációkat, aminek megtiltásához semmi jogalap nincsen, tehát a törvényben egész egyszerűen nincsen hozzá a rendőrség számára kapaszkodó. Keller László feljelentésügyi államtitkár komisszárkodásával a rendőrség futószalagon gyártja politikai megrendelésre a koncepciós ügyeket, amit aztán persze a törvények, a jogállam alapján álló ügyészség kénytelen visszautasítani. Ebből persze azon nyomban jön egy ilyen csiki-csuki játék eredményeképpen a legfőbb ügyész megtámadása, a PSZÁF elnökének az eltávolítása, a Nemzeti Bank elnökének a folyamatos tűz alatt tartása. Imitt-amott megcsipkedik vagy megpróbálják megcsipkedni - hogyha a bokájánál följebb érnének - a köztársasági elnök urat is. Tehát állandóan megy, szépen lassan, a jogállam hitelének kikezdése, a bírói függetlenség megkérdőjelezéséig bezárólag - és innen csak egy lépés, hogy fel kell vetni, nem kellene-e esetleg korlátozni a gyülekezés szabadságát, a szólás szabadságát, ahogy ez egyébként a gyűlölettörvényben, legalábbis egyelőre még érvényben lévő jogszabállyal, meg is történt.
Hát, meglehetősen borúlátónak tűnik. Ezek után hogy képzeli el a választási kampányt a Fidesz részéről? Mit tudnak Önök tenni? Milyen kampányt szeretnének csinálni?
Szögezzük le mindjárt az elején, hogy mi vagyunk az egyetlen párt a parlamenti pártok közül, akik olyan embereket jelöltek az Európai Parlamentbe, a listára, akik ténylegesen részt is akarnak venni az Európai Parlament munkájában, amely munka egyébként nagyrészt, döntő részben a bizottságokban zajlik. Tehát nem egy-két plenáris ülésen való ücsörgést meg hallgatózást jelent, hanem a bizottságokban való aktív szakmai részvételt. Ezért mi olyan embereket jelöltünk, akik be tudják tölteni azokat a helyeket, ahol fontos döntések születnek az egyébként nem igazán nagy súlyú, ma még nem igazán nagy súlyú Európai Parlament bizottságaiban. Ehhez képest vannak olyan pártok, amelyeknek a listavezetői kerekperec kijelentik, hogy ők nem is akarnak Brüsszelbe menni, meg Strassbourgba...
Hát húzóemberek. Kellenek a nevek. Húzóemberek.
Jó, hát rendben van. Illetve hát a Szabad Demokraták Szövetségének listavezetője, Demszky Gábor pedig azt állítja - ami hát enyhén szólva nem elfogadható állítás -, hogy ő képes lesz megoldani a főváros vezetését és az európai parlamenti mandátum betöltését. Mondjuk kétségkívül lehet ennek haszna, tehát mennél kevesebbet van a fővárosban, talán annál kevesebb kárt okoz. Ha innen nézem, akkor ez jó választás volt, de ezzel azt akartam csak mondani, hogy igazándiból egyedül mi vagyunk azok, akik arra koncentrálunk, amiről szól ez a választás: az Európai Parlamentről.
Az MSZP Horn Gyula és Kovács László jelölésével maga ismerte be, hogy ők belpolitikai küzdelemnek tekintik ezt a választást. Ám legyen, ha belpolitikai küzdelemnek tekintik, hogyha arról fog szólni ez a választás, hogy mi a véleménye a polgároknak a Medgyessy-kormányról, akkor azt gondolom, hogy e tekintetben nem sok várnivalójuk van.
Várhatóan egyébként valóban a belpolitika fogja eldönteni, hogy kik kerülnek oda, és azonnal belpolitikai téma lett az Európai Néppártnak a lett javaslata is, amelyben azt mondták, hogy azok, akik korábban az államszocializmusban meghatározó tényezők voltak, azok ne lehessenek az Európai Parlamentben meghatározó tényezők.
Sajnálom. Én őszintén sajnálom...
Horn Gyula azonnal elkezdett rá lőni. Kovács László azonnal lőtt.
Találva érezték magukat az urak. Azt gondolom, hogy ennek az állásfoglalásnak nem most kellett volna megszületnie, hanem 1990-ben, akkor Európa is - és benne a volt szocialista országok is - jóval előrébb tartanának a demokrácia építésében.
hirtv.hu - fidesz.hu