A beszéd központi üzenete, amelyet ideológiai irányultságra és pártpreferenciákra való tekintet nélkül minden magyar választónak címzett a volt miniszterelnök, az volt, hogy az országban bizonytalanság uralkodik, amelyet az "ügyek közös rendezésével" kell megoldani - olvasható az elemzésben.
"A beszéd áttörést hozott a 2002-es választások óta eltelt időszakban azzal, hogy ideológiai, értékalapú és nemzedéki megosztottságtól mentes összefogásra, szövetség kialakítására szólított fel" - vélik az elemzők.
A Századvég szerint beszédével nemcsak a választói táborok közötti konfliktusokat igyekezett kerülni Orbán Viktor, "hanem egyenesen azok feloldására tett kezdeményezést, jelentős terjedelmet szentelve az életük nagy részét a Kádár-rezsimben leélt választók bizalmának megszerzésére, a nemzedéki törésvonal felszámolására."
Az elemzés szerint a volt kormányfő csak "az ellenzéki pozícióból következő minimálisan szükséges konfrontációt vállalta fel" a politikai ellenfelekkel szemben, érzékelhetően azzal a céllal, hogy ezzel semmiképp se csökkentse a nyitás gesztusával, a nemzedéki konfliktusok oldásával keltett hatást.
"Egy kérdés azonban mégis nyitva maradt, hogy tudniillik mi az, ami a közép felé történő nyitásra, a nemzedéki konfliktusok feloldására tett lépést hitelessé teszi a beszéd címzettjeinek körében, a középen tartózkodó szavazók táborában" - olvasható az elemzésben.
A beszéd nyilvánvalóan arra a feltételezésre épült, hogy a társadalmi elégedetlenség a jelenlegi kormányzattal, a gazdasági helyzettel, az egyéni élethelyzetek alakulásával olyan fokra jutott, hogy az önmagában is pozitív fogadtatást biztosít a szövetségi gondolat, a nyitás számára. Az alternatívák megfogalmazása ebben a menetrendben a tavaszi pártkongresszus feladata lehet - áll az elemzésben.
A Századvég Politikai Elemzések Központjának vezetője Stumpf István, az előző kormány kancelláriaminisztere.

MTI - fidesz.hu