— Ön szerint minek tulajdonítható, hogy ilyen hirtelen változás következett be Románia csatlakozási tárgyalásait illetően? - kérdezte a kolozsvári Szabadság.

- Nem vagyok beavatott a brüsszeli események titkos lefolyásában, de az a benyomásom, hogy az árva gyerekek illegális külföldi örökbefogadása magyarázza a változást, legalább is ez lett az ürügy arra, hogy a román politikai elit figyelmét felhívják az Európai Unió (EU) által lefektetett korlátokra. Mélyebben úgy látom, hogy Romániával csődöt mondott az eddigi EU-s bôvítési stratégia: a csatlakozandó államoknak teljesíteni kell — tiszteletben kell tartani például a koppenhágai kritériumokat, és ez perdöntô — nem csak verbális szinten, hanem a valóságban is. Úgy vélem, hogy az árva gyerekek körüli botránnyal kiderült a valóság: Románia nem igen képes végrehajtani az általa vállalt jogi és egyéb kötelességeket. Az EU számára ez csalódást jelenthet, mivel Közép-Európával a stratégia bevált. Valószínűleg Romániával ez azért nem működött, mert a román politikai elit alapvetôen látszat-demokráciát hozott létre a kommunizmus bukása után, az akkor létezô társadalmi tôkével, felkészültséggel — mással nem is nagyon lehetett volna számolni —, és ennek következtében a romániai rendszer a mozdulatlanságra, a stagnálásra van berendezkedve. Ezt pedig az EU nem képes, nem akarja meglátni.

— Megítélése szerint van-e némi igazság a román politikusok azon álláspontjában, miszerint az Európai Parlamentben is választások lesznek és ennek is köszönhetô ez az ellenállás. Ha ez igaz, akkor viszont nem érthetô Arie Oostlander "lobbizása", hiszen állítólag ô nem is szerepel országának parlamenti jelöltlistáján.

— Nem gondolom, hogy bármi összefüggés lenne az euro-parlamenti választások és a mostani ügy között. Nem is értem az érvelés logikáját igazából: hogyan is befolyásolnák a júniusi választások Románia esetleges 2007-es csatlakozását? Azt hiszem inkább alaptalan, de tetszetôs kimagyarázkodásról van szó.

— Román kormánypárti politikusok, többek között Mircea Geoana külügyminiszter, azt állítják: nem mérvadó néhány euro-parlamenti képviselô ellenkezése, amúgy is az egész parlamentnek kell megszavaznia majd, hogy felfüggesztik-e a csatlakozási tárgyalásokat Romániával, vagy sem?.

— A román külügyminiszter nehéz helyzetben van természetesen, és ki tudja, talán igaza is lesz: az egész ügy rövidesen elcsitul, valami más veszi át a helyét. Azonban azt is tudjuk, hogy a politika útjai kifürkészhetetlenek és személy szerint el tudok képzelni egy, a román politikai elit számára nagyon kényelmetlen forgatókönyvet, amely szerint Románia foghíjas teljesítményeit állandó jelleggel és az eddigi gyakorlatnál sokkal szigorúbban fogják monitorizálni Brüsszelbôl. Hogy a román elitnek, illetve intézményrendszernek meg van-e a kapacitása, akaratereje arra, hogy a valóságban is végrehajtsa az acquis communautaire szabályait, az valójában egy más kérdés. Az eddigi gyakorlatot tekintve nehezen lehet elhinni.

MNO - Szabadság