Kenyeres Sándor a díjat a kimagasló tudományos teljesítmények támogatására, a szellemi kreativitás elősegítésére hozta létre. Odaítéléséről akadémikusok döntenek évente egy alkalommal három, 35 év alatti magyar tudós részére. A díj elnyerésének fontos feltétele, hogy az adott szakterületen elért teljesítménynek társadalmi hasznossága, az életminőség fejlődésére gyakorolt hatása is vitathatatlan legyen.

A Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány öt tagú, akadémikusokból álló döntőbizottsága három kategóriában három-három fiatal tudóst terjeszt fel a díjra. A kuratórium elnöke Vizi E. Szilveszter MTA-elnök, tagjai Bojár Gábor, Detrekői Ákos, Enyedi György, Fodor István, Glatz Ferenc és Roska Tamás, ők hozzák meg a végső döntést, választják ki az elismerésben részesülő kutatókat.

A Talentum 2003. évi akadémiai díjat természettudomány kategóriában Domokos Péter fizikus nyerte el A fény mechanikai hatása atomokra és molekulákra optikai rezonátorban című pályázatával, élettudomány kategóriában Dr. Geiszt Miklós orvos-kutató Új szabad gyök-termelő enzimek az emberi szervezetben. Lehetséges klinikai és gyógyszerkutatási vonatkozások című pályázata, társadalomtudomány kategóriában pedig Molnár Antal történész Vallások és népek a hódolt Magyarországon és a Balkán-félszigeten (16-17. század)című dolgozata kapta az elismerést.

A magyar milliárdosok listáján előkelő helyre sorolt Kenyeres Sándor a díjátadó ünnepségen örömét fejezte ki, hogy az utóbbi két évben a magyar kutatók támogatására újabb és újabb magánalapítványok jöttek létre. A Mammut és a Millenáris-park építője jelenleg azon dolgozik, hogy Európa vezető tudáscentrumát hozza létre Zsámbékon. Az úgynevezett Szilícium-völgyben kutatók, fejlesztők dolgozhatnának, és ez záloga lehetne az üzleti, gazdasági sikernek. Ezen program neve Talentis, és attól Magyarország felzárkózását az EU-hoz, valamint a GDP két százalékos megugrását várják.

Domokos Péter fizikus már egyetemista korában három cikkben a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Physics Review A-ban publikálta koherens fény-anyag kölcsönhatás területén elért elméleti eredményeit. Doktori fokozatát a egyidőben az ELTE-n és az Ecole Normale Supérieure-n szerezte, mindkettőn a legmagasabb minősítéssel. Megalkotta a kvantumlogikai kapuk sémáját, amit azóta a párizsi csoport kisérletileg is igazolt. Foglalkozott mikrolézerekkel, új analitikus módszert dolgozott ki mikrolézerek leírására.

A pályázati anyagban található eredmények az atomok optikai hűtésének és csapdázásának egy újszerű megközelítését adják. A legrangosabb fizikai szaklap, a Physics Review Letters közölte egyik elért eredményét, miszerint minél több atomból áll egy gáz, annál hatékonyabb a hűtés. A jelenséget a Stanford Egyetemen azóta kisérletben is megfigyelték. Domokos Péter nemzetközi elismertségét mutatja, hogy az Amerikai Optikai Társulat felkérte őt egy összefoglaló cikk megírására, amit a Journal of the Optical Society of America közölt.

Az élettudomány kategória győztese, Geiszt Miklós a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Kara Élettani Intézetének adjunktusa. 1993-ban vette át orvosi diplomáját, s öt évvel később megszerezte a PhD fokozatot. Az Élettani Intézetben diákkörösként kezdett dolgozni és azóta, hároméves külföldi tartózkodástól eltekintve, itthon tevékenykedik. Geiszt, a fiatal tudósgeneráció legtehetségesebb tagjai közé tartozik. Kiváló képességű, kísérleti munkájában intuitív, kritikus gondolkodású kutató, irodalmi tájékozottsága példás - mondta Halász Béla akadémikus méltatásában.

Kutatási területe a biológiai jelátvitel. Korábbi tapasztalatainak és kisérleti intuitivitásának köszönhetően a NADPH oxidáz új izoformáit sikerült felfedeznie. A vesében található, munkacsoportjuk által elsőként leírt izoenzím, a renox, szabadgyök termelése révén feltehetően a veseszövetet védi a húgyutakon felszálló fertőzésekkel szemben. Geiszt munkáját számos szakmai elismerés is fémjelzi. Elnyerte többek között a Magyar Immunológiai Társaság, a "Veritas ez virtus" és egy nemzetközi konferencia díját is.

Molnár Antal történész egyetemi diákként kezdett kutatni és publikálni. Megjelent írásainak száma azóta átlépte a hetvenet. A Katolikus missziók a hódolt Magyarországon című, közel 600 oldalas monográfia az 1999-ben megvédett PhD disszertációjának kibővített, publikált változata. Emellett a kalocsai érsekség, a szegedi ferences kolostor, legutóbb pedig a Dunántúl katolikus missziói török kori történetének feldolgozásai túlnőttek a szorosan vett egyháztörténeten. A 16-17. századi művelődéstörténet egyik, eddig alig ismert történetét dolgozták fel és foglalkoztak a magyarok és a hódoltságba betelepedő délszlávok, illetve a keresztények és muszlimok együttélésével. Molnár Antal behatóan foglalkozott a balkáni viszonyokkal és a hódoltság balkáni népességével is.

A hatalmas levéltári anyag és szakirodalom feldolgozása nagy nyelvtudást igényel. Az ifjú történész nemcsak a világnyelveket, továbbá a latint és az olaszt bírja, hanem a délszláv nyelveket is és hogy a másik oldal forrásait is használni tudja, éppen a török szakot végzi. Molnár Antal tekintélye a korszakot kutató történészek körében vitathatatlan.

Kovács Zita

mno.hu - fidesz.hu