Az elemzők szerint Orbán Viktor egyre inkább középre beszél, próbál mindenkit megszólítani. Bár a napi események nem ezt tükrözik, de ön szerint elképzelhető-e, hogy az uniós csatlakozás előtt, egy kicsit változzon a kormány és az ellenzék kapcsolata? Persze pozitív irányba.

Ugyanolyan gondokkal fog küszködni az embereknek a túlnyomó többsége május 2-án, 3-án, 4-én, mint április 28-án. Ugyanolyan problémákról kell tehát beszélnünk nekünk a Parlamentben és a Parlamenten kívül, a különböző fórumokon. Tehát attól a problémák száma inkább szaporodni fog, hogy az unió tagjai leszünk, sajnos, az első esztendőkben mindenképpen - mondta Áder János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője. Ennek következtében a vitára váró, megoldásra váró kérdések száma, amikről részben bizottsági üléseken, plenáris üléseken vagy a sajtó fórumain beszélnünk, vitatkoznunk kell egymással, és a megoldási módozatokat kell keresnünk, nem fog csökkenni. Ennek következtében én nem várok semmiféle változást. Az viszont igaz, hogy Magyarország európai parlamenti képviselőinek nem pártpolitikai érdekeket, hanem az ország érdekeit kell képviselni, az országért kell lobbizniuk, és minden olyan könnyítést, minden olyan átmeneti kedvezményt, amit el lehet érni az Európai Parlamentben vagy a Bizottságban, azt elérjék.

Ami, úgy tűnik, hogy működik is. Többen mondták, hogy bármilyen pártból is menjen Brüsszelbe a képviselő, most még mint megfigyelő, jobban együtt tudnak működni, jobb a párbeszéd, mint Magyarországon.

Más a feladatuk! Az ország határain belül pedig az a feladatunk, hogy a különböző politikai programokat, a különböző politika eszméket, legfőképpen a gazdaságpolitikai, szociálpolitikai programokat, közjogi természetű elgondolásokat összemérjük. Összemérjük egymással a tudásunkat, megmérjük, hogy melyik megoldási javaslat mellett szól több érv, és aztán nézzük meg, hogy melyikhez van egyébként elegendő erő és elszánás. Erről szólnak egyébként a kormányprogramok, erről szól négyévenként a választás, hogy a programok összemérése alapján a választópolgárok eldöntik, hogy milyen irányba menjen az ország a következő négy esztendőben. Tehát ilyen értelemben itt, Magyarországon érthető, hogy a belpolitikai kérdések egészen másként vetődnek fel, mint az Európai Parlamentben. A január rossz hírekkel kezdődött. Draskovics Tibor bejelentett azt, hogy az államháztartási hiány nem annyi, mint amit az Országgyűlés elfogadott három héttel korábban, és ami egyébként január elsején törvényerőre emelkedett, hiszen hatályba lépett a költségvetési törvény. Bejelentette, hogy nőni fog az államháztartás hiánya 150 milliárd forinttal, és ez is csak akkor lesz tartható, hogyha egy másik, 180-190 milliárdos megszorító csomagot is elfogad majd az Országgyűlés, illetőleg a kormány. Ezek egészen más feltételek, mint amiket decemberben még az Országgyűlés megismerhetett, és mint amire a kormánypártok is egyébként alapozták az igenlő szavazatukat akkor, amikor támogatták a költségvetést a zárószavazás során. A kormánynak kötelessége, hogy az Országgyűlés elé járuljon, alkotmányos kötelessége, és beszámoljon arról, hogy mi történt. Meglátjuk, hogy Medgyessy Péter majd a hétfői évindító beszédében, parlamenti ülésszakot elindító beszédében ezekre a kérdésekre kitér-e.

Ez az optimistább inflációs előrejelzés talán hozhatja azt, hogy nem lesz 7 százalék valóban az infláció - mondják elemzők.

Az eddigi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Pénzügyminisztérium előrejelzései inkább optimistának bizonyultak, és az élet erre egy kicsit rácáfolt. Volt egy-két év, amikor ez nem így volt, de most, ha 6,5 százalék lesz csak, akkor annak örüljünk, pedig ez is majdnem duplája annak, mint ami tavaly májusban volt. Mindannyiunkat nagyon-nagyon hátrányosan érint. Érinti a fogyasztáson keresztül a nyugdíjasokat, érinti a bérből, fizetésből élőket, hiszen többet kell fizetni a különböző árucikkekért, tejért, kenyérért, húsért, a különböző szolgáltatásokért. Drámaian emelkedtek bizonyos szolgáltatások. Emelkedtek a gyógyszerárak. De természetesen érinti a vállalkozásokat is, hiszen ha magasabb az infláció, akkor magasabbak lesznek a kamatok. Tehát drágulnak a vállalkozások költségei, ami nyilvánvaló, hogy nem segít a gazdaság felpörgésében, a gazdaság fellendülésében.

Élnek-e majd azzal a lehetőséggel, amit Draskovics Tibor felajánlott, hogy pártállástól és nézetrendszertől függetlenül, beszélő viszonyt kell fenntartani azokkal, akiknek szakmai mondanivalójuk van?

Majd meglátjuk, hogy ezt komolyan gondolja-e. Mi eddig is nyitottak voltunk arra, hogy minden értelmes konzultáción részt vegyünk. Ellenzéki kezdeményezés volt a nemzeti agrár-kerekasztal létrehozása is. Létre is jött, megalakult. És mi történt? Tulajdonképpen két hét alatt zsákutcába jutott, mert a mezőgazdasági miniszter, Németh Imre a hosszú távú, 15-20 éves agrárprogramokról akart beszélni, és nem akart tárgyalni egyébként a rövid távú, holnapi, holnaputáni, az uniós csatlakozást követő, a mezőgazdaság előtt álló megoldandó feladatokról. Ezek is fontos kérdések, de először oldjuk meg a mai nap legsürgetőbb kérdését. Oldjuk meg a gazdák legsürgetőbb problémáját. Oldjuk meg azt, amire egyébként Koppenhága után Medgyessy Péter és Kovács László is ígéretet tett, hogy a nemzeti kiegészítéshez szükséges forrásokat a költségvetés biztosítja.

A hét egyik legfontosabb döntése az M5-ös kivásárlása, illetve az M5-ös egy részének megvásárlása. A kormányoldal jó üzletről, a Fidesz, pontosabban ön, arcátlan döntésről beszélt.

Rögzítsük először, hogy milyen lehetőségek álltak a kormány előtt. Az egyik lehetőség az volt, hogy megvásárolja a teljes üzletrészt, és utána maga építi meg, már állami tulajdonban lévő társaságként a Szegedig terjedő, hátralévő negyvenegynéhány kilométert. A második lehetőség, hogy a koncessziós konstrukciót folytatja, ami egyébként ebben az esetben szerintem nem vált be. Azt hallottuk, hogy a Postabankot eladták 101 milliárdért. László Csaba azt mondta, hogy ezt az összeget teljes egészében az M5-ös autópálya kivásárlására fordítják. Most már hetek óta kérdezzük, hogy hol ez a pénz, és erre azt mondják, hogy ez a pénz a költségvetési hiányt csökkentette, és szó nincs ma már arról, hogy ezt az autópálya megvásárlására fordítanánk. Ők a másik utat választották, és ez háromszor annyiba kerül az adófizetőknek. És ezen belül is volt két választási lehetőség, és itt is a drágábbat választották. Kérdezem én: miért a legdrágább megoldást választotta a Medgyessy-kormány? Erre a kérdésre várjuk a választ immáron egy napja.

radio.hu - fidesz.hu