A törvényhozók a keddi szavazás során mindössze három módosító indítványt hagytak jóvá az előterjesztett tizenhatból, s ezek a javaslat lényegét nem érintik. A törvénytervezet - amelyet még a szenátusnak is szentesítenie kell - azokra a menedékkérőkre vonatkozik, akik 2001 április elseje, azaz a kérdéskörrel kapcsolatos törvények szigorítása előtt érkeztek Hollandiába, s menedékkérelmüket elutasították. Őket a következő három év alatt hazatoloncolják, nem törődve azzal, hogy sok esetben már hosszú ideje élnek az országban. Mindössze 2300, különösen súlyos helyzetben lévő, elutasított menedékkérő számára fogják - egyéni elbírálás alapján - mégis engedélyezni az országban maradást.

A bevándorlás kérdése az elmúlt években egyre nagyobb szenvedélyeket kelt Európában, ahol a szélsőjobboldali pártok gyakran épp a külföldiektől való félelemre építve próbálják erősíteni befolyásukat, s ezzel a kormányokra is nyomást gyakorolnak a szabályok szigorítása végett. Ez a folyamat Hollandiában is megfigyelhető, pedig korábban ez az ország éppen toleráns és nyitott társadalmáról volt híres: a hollandok 2002 májusában hatalomra juttatták a kevéssel korábban meggyilkolt szélsőséges politikus, Pim Fortuyn bevándorlásellenes pártját. A párt ugyan azóta kiesett a kormányból, de a mostani törvény azt mutatja, hogy nézeteik gyökeret eresztettek.

Habár Nyugat-Európában több ország szigorította az elmúlt években bevándorlási szabályait, a hollandiaihoz hasonló tömeges visszatoloncolásról eddig egyik sem hozott törvényt. Egyes bírálók ezt egyenesen a holland zsidóknak a náci megszállás alatti deportálásához hasonlítják, a Human Rights Watch nevű amerikai emberi jogi szervezet pedig leszögezte: Hollandia szakít korábbi, történelmi hagyományával, azzal, hogy vezető szerepet játszott az emberi jogok védelmében Európában.

rtlklub.hu - fidesz.hu