A Panaszbizottságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a "szakadár" kifejezés - figyelemmel annak részben közhasználatú, részben pedig a Magyar Értelmező Kéziszótár által megadott jelentéstartalmára is - alkalmas-e az érintett közéleti személyiséggel kapcsolatos megtévesztő információ közvetítésére.
Figyelemmel arra, hogy a kifejezés "hivatalos" értelmezése a "hűtlenségre", "bomlasztó szándékra" és "frakciózásra" utal, továbbá arra, hogy a kifejezést a köznyelv is, noha nem egységesen, de inkább pejoratív jelentés tartalommal használja, megállapítható, hogy a kifejezésnek a panaszbeli esetben történő használata valóban alkalmas volt arra, hogy az érintett személyt megtévesztő módon mutassa be a nézőnek.
A Panaszbizottságnak azt is vizsgálnia kellett, hogy a panaszolt kifejezés idézőjeles használta mennyiben oldja fel a kifejezés fentiek szerinti értelmezését, illetve mennyiben ad annak eltérő jelentéstartalmat. Figyelemmel a műsor szerkezetére (ti. arra a körülményre, hogy a szavazásra bocsátott kérdés az arra reagáló stúdióbeszélgetést megelőzően egy nappal már megjelenik a képernyőn), valamint a műsorvezető konkrét szóbeli kommentálására, amely inkább a fentiek szerinti értelmezést erősítette, a Panaszbizottság - jelen esetben - az idézőjel használatát nem tartja alkalmasnak a szó alapértelmezésével ellentétes jelentéstartalom kifejezésére.
Az eljáró tanács véleménye szerint a műsorszolgáltató felelőssége kiterjed a kérdések megfogalmazásának szakszerűségére és a kérdés felvetés módjára, jelen esetben azonban a műsorszolgáltató e vonatkozásban helytelenül járt el. Ugyanakkor a Panaszbizottság nem ért egyet a panaszos azon megállapításával, mely szerint a műsorszolgáltató elmulasztotta volna annak közlését, hogy a felmérés nem reprezentatív. A szavazás eredményét értékelő stúdióbeszélgetés során ugyanis többször is elhangzott, hogy a szavazás eredménye csak a műsorszolgáltató nézőinek véleményét tükrözi.

OS - fidesz.hu