Az Európai Unió pont fordítva gondolkozik, úgy is mondhatnánk, hogy más a trend, a lisszaboni döntés értelmében egy tudás alapú gazdaságot hirdettek meg. - tájékoztatta a Magyar Rádiót Makara B.Gábor, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Ennek bevallott célja, hogy 2010-re az Egyesült Államokat utol kell érni, illetve meg kell előzni a gazdasági fejlődésben. Ennek érdekében több országban hihetetlen befektetéssel kutatóközpontokat hoztak létre. A parkok a felfedezéstől a termékké válásig eltelt időt, az innovációs időt, rendkívüli mértékben lerövidítik, ma már négy-öt-hat évre.

Továbbá, ugyanezen cél elérésének érdekében, a tagállamok vállalták, hogy 2010-re nemzeti jövedelmük három százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre - egészítette ki az előbbieket Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ma ez a szám 1,9 százalék, hazánkban pedig 1 százalék. Van azért egy bíztató adat, nevezetesen a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett fórumon, tehát a világ tudományos fórumán itt, Budapesten, a miniszterelnök úr záróbeszédében azt ígérte, hogy 2006-ra a nemzeti jövedelem 1,8-1,9 százaléka jut a kutatás-fejlesztésre. A mostani megszorítások viszont ezt meglehetősen megkérdőjelezik.

Van azonban egy másik, talán még ennél is súlyosabb probléma - folytatta az MTA elnöke. Kevés a magyar kutató, márpedig a magyar gazdaság fejlődéséhez, és méghozzá gyors fejlődéséhez, elengedhetetlenül szükséges, hogy megfelelő magyar szellemi hozzáadott érték legyen minden itt gyártott termékben, áruban. Van egy törvénye a 21. századnak, hogy az anyagi tőke oda megy, ahol szellemi tőke van.

Ráadásul a kevés forrás is egészségtelen arányban kerül a kutatás területére. Több mint kétharmad részét az állami költségvetés állja, és csak egyharmad része, 30 százaléka jut a magyar gazdaságból. Nyugaton, az Európai Unió keretén belül, pont fordított ez az arány.

vilaggazdasag.hu - fidesz.hu