Az elosztott, közel 163 milliárd forintból 86,3 milliárdot a kerületek kaptak. Közülük a legtöbb pénzt, 5,7 milliárdot, a XIII. kerület, a legkevesebbet, 846 millió forintot, az V. kerület könyvelhetett el.
A pártok képviselői között vita alakult ki arról, hogy a jelenlegi, illetve az előző kormány alatt kaptak-e több állami támogatást az önkormányzatok.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) frakcióvezető szerint idén az önkormányzatok 15,5 százalékkal jutnak több pénzhez az államtól, 6-7 százalék körüli infláció mellett. Ezen belül a kerületek 18,5 százalékkal, a főváros pedig 12,3 százalékkal kap több állami forrást.
Mitnyan György, a XII. kerület fideszes polgármestere ezt cáfolva elmondta, hogy náluk a tavalyihoz képest csak 4 százalékkal nő a támogatás mértéke. Több ágazat példáján mutatta be, hogy az egyes szakfeladatoknál alig néhány százalékos az állami támogatás emelése. Kifogásolta, hogy a törvényben biztosított maximum 20 százalékos belső szerkezeti eltérést sehol nem alkalmazták. Szerinte ezt azokon a polgármesteri egyeztetéseken kellett volna kialakítani, amelyeket Demszky Gábor főpolgármester össze sem hívott.
Németh Zoltán (Fidesz) sajnálatosnak tartotta, hogy a törvényalkotással megszűnt a kerületek érdemi beleszólási lehetősége az elosztásba. Megjegyezte, hogy továbbra is a működési forráshiányt osztják el, ami a kerületeknél 16 milliárd forint körüli, miközben a fővárosnál ugyanennyi a többlet.
Juharos Róbert (Fidesz) szorgalmazta, hogy jövőre más területekre, például a közbiztonságra is különítsenek el pénzt az elosztásnál.
Az előterjesztéshez csatolt kiegészítés szerint 16 kerület véleményezte a rendelettervezetet. Többségük, köztük a külső kerületi szövetség tagjai is, egyetértettek a javaslattal. Az V. kerület tudomásul vette, de nem értett egyet vele, a III. és a XII. kerület pedig elutasította azt. Az állami támogatások változásának ismeretében a rendeletet évközben korrigálják.

MTI - fidesz.hu