A tervezet preambulumában a szubszidiaritás elvére helyezi a hangsúlyt, az - mint fogalmaz - feltételezi egy regionális szintű hatalom létezését, amely széles körű autonómiával rendelkezik.
Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását - hangsúlyozza a törvénytervezet.
A tizenhárom fejezetből és 131 szakaszból álló tervezet kimondja: Székelyföld lakossága esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében önkormányzati közösséggé alakul, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, államhatósági jogosítványokkal is bír.
A tervezethez mellékelt térképek is jelzik: az autonóm régió
területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszék területét foglalja magába. Ez hagyományos "székekre" oszlik: Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Csíkszék, Udarhelyszék, Gyergyószék, Marosszék, Miklósvár- és Bardocszék.
Székelyföld autonómiája megillet minden olyan román állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik - áll a dokumentumban, amely hozzáfűzi: minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség.
Székelyföldön választások révén Önkormányzati Tanácsot hoznának létre, ez lenne a régió döntéshozó közhatósága, az általa kinevezett Önkormányzati Bizottság pedig végrehajtó testületként működne. Az Önkormányzati Tanács meghatározza Székelyföld jelképeit. Székelyföldnek elnöke is lenne, akit négy évre választanának meg.
A Széki Tanács hatáskörébe tartozik egyebek között a történelmi, művészeti és néprajzi értékek védelme, a helyi szokások és hagyományok ápolása, a kulturális létesítmények szabályozása, a területrendezés és településszervezés, a közrend védelme, a lakásépítés támogatása, a szociális gondozás, a szakképzés, a kereskedelem, az ipari termelés megszervezése.
Ami a Széki Bizottságot illeti, végrehajtói hatásköre kiterjed például a közszolgáltatások, a helyi érdekeltségű közintézmények, az állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére, a széki érdekeltségű köz- és magánvagyon kezelésére, saját gazdasági társaságok működtetésére, adóhatósági hatáskörök gyakorlására, a szék gazdasági fejlesztésének tervezésére és elősegítésére, a közbiztonság védelmére, az állami iskolahálózat működtetésére.
A települési önkormányzatoknak sajátos a jogállást és hatáskört biztosítana a tervezet, ez kiterjed a közösségek anyanyelvű oktatására. A települési önkormányzat garantálja a területén élő román nemzetiségű lakosok, valamint a más nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösséghez tartozók teljes és tényleges egyenlőségét.
A tervezet kimondja: Székelyföld polgárainak joguk van anyanyelvükön tanulni, az anyanyelvén működő oktatási-nevelési intézményekben biztosítani kell a nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösségek, valamint az anyanemzet történelmének földrajzának és néprajzának tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését. A magyar nyelvű oktatási-nevelési intézményekben szavatolni kell a román nyelv elsajátításának lehetőségét.
Székelyföld regionális, széki és települési önkormányzatai pénzügyi autonómiával bírnak - áll a dokumentumban. Székelyföld vagyonát ingó és ingatlan javak alkotják, melyek a régió köz- vagy magántulajdonában vannak. Az állam és a régió kapcsolatában a román kormány által kinevezett kormánybiztos látná el a törvényességi felügyeletet - áll egyebek között a statútum-tervezetben.

MTI - fidesz.hu