Az állásfoglalást az a határozat tartalmazza, amelyet strasbourgi plenáris ülésén szavazott meg a képviselőtestület az EU-hoz idén csatlakozó országok felkészülésének előrehaladásáról.
A közös listára vonatkozó megállapítás a végszavazás előtt benyújtott módosító indítványként került be a határozati javaslat szövegének Magyarországról szóló részébe. Ennek egyik pontja felhívja a magyar szavazópolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt az európai választásokon, amelyeken első ízben választhatják meg európai parlamenti képviselőiket.
A módosító javaslat nyomán bekerült kiegészítés szerint az Európai Parlament "aggodalmát fejezi ki azzal a közelmúltbeli javaslattal kapcsolatban, amely szerint a parlamenti párok közös listát állítanának az európai parlamenti választásokra; úgy véli, ez ellentétes az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével és az európai polgároknak azzal a jogával, hogy képviselőiket közvetlen szavazás útján választhassák meg".
Szájer József, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés magyar európai megfigyelői csoportjának tagja a módosítást kommentálva az MTI-nek azt mondta, hogy annak elfogadásával újabb megszégyenülés érte Magyarországot.
"Bízom benne, hogy ez a figyelmeztetés eljut a miniszterelnökhöz is, és minél előbb lekerül a napirendről ez a kérdés Magyarországon" - jelentette ki.
Árt az országnak, ha ez az ügy továbbra is a felszínen marad, mert ezzel egyrészt Magyarország nevetségessé válik a nemzetközi színtéren, másrészt a kezdeményezés a demokratikus elvek működésének a megkérdőjelezését jelenti - mondta a politikus.
Szájer József megjegyezte, hogy a határozattervezet vitájában három felszólaló is kitért a magyar javaslatra, "és mindegyikük felháborodással minősítette a magyarok találékonyságát ezen a területen".
Az idén csatlakozó országok, valamint Bulgária és Románia felkészülésének helyzetét értékelő EP-határozat forma szerint válasz az Európai Bizottság tavaly novemberben közzétett átfogó megfigyelési jelentéseire, és jelentős részben támaszkodik is azokra.
Az alapjául szolgáló értékeléseket a parlament külügyi bizottságának irányításával készítették el az egyes országokkal foglalkozó jelentéstevők, de a végleges szöveg kialakításához több
más parlamenti bizottság és sok képviselő is hozzájárult módosító indítványokkal és észrevételekkel.
A magyar javaslattal kapcsolatos módosító indítványt eredetileg Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke szóban tette meg a határozattervezet bizottsági vitája során, a plenáris szavazás előtt pedig Philippe Morillon francia tábornok, az Európai Néppárt képviselője (a Boszniában állomásoztatott ENSZ-békefenntartók egykori parancsnoka) nyújtotta be.
A kiegészítést ugyanakkor nagy többséggel, a konzervatívok mellett a liberálisok és több kisebb frakció támogatásával fogadta el a parlament.

***

Az EP-határozat fontosabb magyar vonatkozású megállapításai

Az Európai Parlament (EP) az EU-csatlakozásra készülő országok előrehaladásáról csütörtökön megszavazott határozatában sürgette Magyarországot, hogy mielőbb orvosolja a mezőgazdasági szektorban tapasztalható hiányosságokat.

Az EP külügyi bizottságának irányításával készült jelentés Magyarországról szóló része konkrétan említi az uniós agrártámogatások kifizetéséért felelős ügynökség, illetve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer felállításának befejezését, a vidékfejlesztésben esedékes intézkedések meghozatalát, valamint az uniós egészségügyi normáknak az agrár-élelmiszeripari üzemekben történő érvényesítését. A plenáris szavazás előtti módosító indítványként került bele a szövegbe az az állásfoglalás, amelyben az EP aggodalmának ad hangot a parlamenti pártok közös EP-választási listájának állítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban. A dokumentum szerint ez "ellentétes az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével és az európai polgároknak azzal a jogával, hogy képviselőiket közvetlen szavazás útján választhassák meg".

Az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatban a határozat rögzíti, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, amely az átmeneti időszak egészében a legélénkebbek közé tartozott a térségben, tavaly "kissé visszaesett". Megállapítja, hogy foglalkozni kell az államháztartási és a kereskedelmi mérleg hiányával, noha a költségvetés máris a pénzügyi politika szigorítását és az igazgatási kiadások nagyarányú csökkentését tükrözi, illetve újabb adóintézkedéseket irányoz elő.

A kedvezménytörvényt illetően a dokumentum megjegyezi, hogy a 2003. júniusi módosításokkal enyhítették a jogszabálynak azokat a kitételeit, amelyeket Románia és Szlovákia diszkriminatívnak, vitathatónak és elfogadhatatlannak ítélt. Ezek mindenekelőtt a törvény területen kívüli hatályát érintették. Az EP üdvözli a jogszabály ügyében már elért megállapodásokat, és arra sürgeti az érintett feleket, hogy folytassák a párbeszédet valamennyi függőben lévő probléma tisztázása érdekében. A magyar hatóságokat arra kéri továbbá, gondoskodjanak arról, hogy a törvényhez kapcsolódó másodlagos jogszabályokat is megfelelően hajtsák végre. Kiemeli annak fontosságát, hogy Magyarország fenntartsa és erősítse a szomszédaihoz fűződő jó kapcsolatait, mert ez a térségbeli stabilitás egyik kulcsfontosságú tényezője.

A határozat kitér a hátrányos megkülönböztetések tilalmáról elfogadott törvényre, illetve az esélyegyenlőségért felelős miniszter kinevezésére. Megállapítja, hogy a hátrányos megkülönböztetés, a türelmetlenség és a társadalmi kirekesztés elleni intézkedések (különösen a roma kisebbség esetében) csak akkor lehetnek hatékonyak, ha maguk a közvetlenül érintettek is lehetőséget kapnak arra, hogy bekapcsolódhassanak a beilleszkedésüket célzó programok tervezésébe és végrehajtásába.

A tavaly júniusban elfogadott kórháztörvénnyel kapcsolatban a dokumentum eredeti változata utalt arra, hogy a jogszabály "megnyitja az utat az egészségügyi intézmények széles körű privatizációja előtt". E ponthoz módosító indítvány nyomán fűzték hozzá azt a pontosító megállapítást, hogy az Alkotmánybíróság időközben megsemmisítette a törvényt.

Az EP felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország is az EU közös kül- és biztonságpolitikájának a megerősítését támogatja, így várhatóan aktívan részt fog venni annak továbbfejlesztésében. Megjegyzi, hogy az EU és a balkáni térség közötti viszony alakulása szempontjából különösen fontosnak bizonyulhatnak azok a tapasztalatok, amelyeket Magyarország az ottani országokhoz fűződő kapcsolataiban szerzett.

A képviselőtestület értékelése szerint Magyarországon javultak a szervezett gazdasági bűnözés elleni harc törvényhozási keretei, a pénzmosás elleni fellépésben pedig áttörésekről lehet beszélni. Hasonlóan pozitív értékelést kap a korrupcióellenes program, valamint azoknak az intézkedéseknek a sora - köztük az üvegzsebprogram -, amelyeket azért hoztak, hogy átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tegyék a közpénzek felhasználását. A határozat hozzáfűzi ugyanakkor, hogy a pénzügyi visszaélésekhez vezető korrupció továbbra is súlyos problémát jelent, s reményét fejezi ki, hogy az illetékes hatóságok minden szükséges lépést meg fognak tenni az ilyen ügyek kivizsgálása és feltárása érdekében.

MTI - fidesz.hu