Brüsszelben először van szó a kibővülő európai integráció védelmi kérdéseiről a mostani, soros ír elnökség alatt, igaz, nem hivatalos formában. Ez a viszonylagos kötetlenség ugyanakkor alkalmat ad a huszonötök védelmi minisztereinek, hogy érdemben vitatkozzanak akár kényes kérdésekről is. A nem hivatalos védelmi miniszteri tanácsülés napirendjén szerepel egyebek között az a terv, hogy az év végére az Európai Unió vegye át a NATO boszniai békefenntartó feladatait, továbbá a huszonötök védelmi miniszterei áttekintik most, hogy mi az unió teendője az etnikai feszültségek tépte Koszovóban, továbbá általában mi a teendő a terrorizmus ellen, és mi Irakban. A legnagyobb figyelem azonban három, ellentmondásokkal terhes kérdéskörre irányul ma, és holnap Brüsszelben. Az egyik az a születőben lévő, európai fegyverzetügynökség, amelynek célja, hogy közös kutatással, és együttes megrendelésekkel, illetve összehangolt beruházásokkal fejlessze az Európai Unió katonai képességeit. E mellett a huszonötök védelmi miniszterei megvitatják azt a francia-brit-német javaslatot is, hogy válságkezelő céllal az Európai Unió állítson föl azonnal mozgósítható, 1500 fős gyors reagálású erőt. A legnagyobb vita arról várható most a huszonötök védelmi minisztereinek brüsszeli, nem hivatalos tanácsülésén, hogy milyen feladatai legyenek a leendő uniós katonai tervezési sejtnek, továbbá mekkora legyen ez a sejt, amelyben többek nem kívánatos párhuzamot látnak a NATO katonai tervezési szerveivel.

Róka Zsuzsa, Magyar Rádió

fideszfrakcio.hu