fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Bárki gyűjthet ajánlószelvényt?
2004. április 18., 13:35
Ajánlószelvény az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol gyűjthető, kivéve munkahelyen munkaidőben, munkavégzés közben, tömegközlekedési eszközön, valamint olyan módon, ami a polgárokat életvitelükben zavarja - mondta el a június 13-án tartandó európai parlamenti választás kapcsán az MTI érdeklődésére az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője.

"A választási eljárásról szóló törvény kimondottan tilalmazza az ajánlószelvények gyűjtését közigazgatási, önkormányzati épületben, egészségügyi intézményben, de tilos a szelvények gyűjtése a rendvédelmi szervek szolgálatot teljesítő munkatársaitól is" - tette hozzá Rytkó Emília. Közlése szerint az ajánlószelvényeket a pártok vagy megbízottaik gyűjthetik össze. A jogszabály ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy a szelvényt gyűjtőknek kell-e valamilyen meghatalmazással rendelkezniük.
Rytkó Emília megjegyezte: miután az ajánlószelvények átadása bizalmon alapul, a választópolgárok szabad elhatározásán múlik, hogy kinek adják oda, illetve odaadják-e valakinek a szelvényt.
Emlékeztetett arra, hogy a választópolgároknak péntekig kellett megkapniuk a pártok jelöléséhez szükséges úgynevezett ajánlószelvényeket, valamint az értesítőt, közismert nevén a kopogtatócédulát, a választói névjegyzékbe való felvételről.
Az európai parlamenti választáson indulni szándékozó pártoknak legkésőbb május 14-én délután négy óráig 20 ezer érvényes ajánlószelvényt kell leadniuk az Országos Választási Bizottsághoz.
Az OVI vezetője közölte: a jogszabály szerint a jelölőszelvény kitöltésének követelménye, hogy a szelvényre a jelölő polgár vezesse rá, akár tollal, akár írógéppel, az adatokat, valamint az, hogy azt saját kézzel írja alá.
Rytkó Emília arra is felhívta a figyelmet, hogy az ajánlószelvény átadásáért sem pénz, sem más "előny" nem adható, nem fogadható el, illetve nem is ígérhető. Mindezek ugyanis bűncselekménynek minősülnek.
Kitért arra is, hogy az ajánlás csak akkor érvényes, ha a jelölő választópolgár, neve, címe és aláírása mellett, feljegyzi személyi azonosító számát is. Utóbbit egyébként a választási iroda valamennyi választópolgárnak zárt borítékban megküldi.
A választópolgárok névjegyzékét április 14. és április 21. között teszik közszemlére a polgármesteri hivatalokban, az ezzel kapcsolatos kifogások április 21-én délután 4 óráig nyújthatók be a jegyzőkhöz.
A június 13-án, vasárnap tartandó európai parlamenti választás sajátossága, hogy az egész ország egy választókerületet alkot, így mindenütt azonos szavazólapon voksolhatnak a választók.
Az eredmény akkor kerül nyilvánosságra, ha már az unió valamennyi tagállamában bezártak a szavazókörök. Utoljára, este 10 órakor, a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken fejeződik be a voksolás. Addig tehát Magyarországon sem lehet eredményeket nyilvánosságra hozni, annak ellenére, hogy 19 órakor befejeződik a szavazás.
A választáson valamennyi politikai párt állíthat listát, nem csak a parlamentiek. Ehhez 20 ezer ajánlószelvény összegyűjtése szükséges.
A szavazólapon szereplő pártlisták zártak, ez azt jelenti, hogy a választók nem módosíthatják a személyek sorrendjét.
Az eredmény megállapításánál az egyes pártoknak az 5 százalékot el kell érniük ahhoz, hogy mandátumhoz jussanak.
Újdonság az is, hogy a szavazás lehetőségét 75 ország nagykövetségén is lehetővé teszik. Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak, május 14-ig kérhetik, hogy a magyar névjegyzékből töröljék, és vegyék fel őket a külképviseleti névjegyzékbe.
A választás Magyarországon és az azonos időszámítás alá eső államokban reggel 6 órától este 7 óráig tart, de az amerikai földrészen az éjszaka miatt már 12-én megkezdődik a választás.
A jogszabály jelenleg nem intézkedik arról, hogy a közszolgálati médiának kell-e ingyenes lehetőséget biztosítania a pártok hirdetéseire, sőt a jogszabály a kampánykiadásokat sem szabályozza.

MTI - fideszfrakcio,hu