Az Economist című londoni lap által közölt, és a svájci UBS bank által összeállított " Big-Mac index" tanúsága szerint egy az írországi Dublinban élő polgárnak átlagban negyedórát kell dolgoznia egy Big Mac-ért, az újonnan csatlakozó országok polgárainak viszont átlagban 40-60 percet.
A tíz csatlakozó országban a lakosság többsége havi 500 eurónál kevesebbet keres, de még ezen belül is rendkívül nagyok a különbségek. Észtországban az átlagos nettó jövedelmek kevéssel 300 euró fölött vannak, Szlovákiában 225 euróra rúgnak.
A francia statisztikai hivatal szerint a havi 579 euró alatti nettó bevételből élők a szegénységi küszöb alatt vannak - a csatlakozó országok legtöbb orvosa, professzora ennél kevesebbet keres. Prágában például egy több éves szolgálati idővel rendelkező professzor alig jut nettó 450 eurós fizetéshez. Különösen drámai a nyugdíjak alakulása: Litvániában a nyugdíjak átlagos nagysága 100 euró, Magyarország 130 euró- olvasható a hírügynökségi ismertetésben.
Az új EU-ban a szegénységi választóvonal ugyanott húzódik majd, ahol a vasfüggöny húzódott. Bécs és Pozsony közti különbség érzékelteti a keleti és a nyugati blokk közti válaszvonalat: egymástól alig félórányi autóútra fekszik a két főváros, a bécsiek viszont öt és félszer annyit keresnek, mint keletebbre élő szomszédaik. Ugyanakkor az árak Bécsben átlagban csak kétszer olyan magasak, mint Pozsonyban.
Az UBS bank tanulmánya szerint a pozsonyi átlagjövedelmek tavaly a limai, bogotai, mexikóvárosi átlagjövedelmek alatt maradtak és a csatlakozó országok fővárosaiban lakók többsége kevesebb nettó jövedelemhez jut mint sanghaji, vagy kuala lumpuri társa.
A tíz csatlakozó ország együttes bruttó nemzeti terméke (444 milliárd euró) 202-ben az Eurostat szerint a jelenlegi EU GDP-jének mindössze 4,8 százalékát tette ki. Málta és Szlovénia az a két ország, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem akkora, mint Portugáliában, vagy Görögországban és meghaladják a ciprusi szintet.

MTI - fideszfrakcio.hu