Az EU-csatlakozás alkalmából tartott ünnepi ülésen Jürgen Köppen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új tagországok nem euroszkepticizmust, hanem ellenkezőleg, optimizmust hoznak az EU életébe.
"Magyarországon folytatódnia kell a gazdasági felzárkózás folyamatának és különös figyelmet kell fordítani az uniós pénzügyi alapokból elérhető pénzek hatékony felhasználására" - szögezte le az EU budapesti nagykövete, aki fontosnak nevezte a magyar közigazgatási, egészségügyi és az oktatási rendszer reformját.
Juhász Endre integrációs miniszter kiemelte: az uniós tagság elsősorban lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor illúzió lenne azt hinni, hogy a csatlakozásnak kivétel nélkül mindenki a nyertese lesz. Szerinte - aki Magyarország főtárgyalója volt az EU-csatlakozási tárgyalások során - nem volt szükségszerű, hogy Magyarország uniós tagsága bekövetkezett. Úgy vélte, történhetett volna másként is, és az események nagy mértékben függtek az integrációs folyamatot kísérő szakmai-technikai tevékenységtől.
Az integrációs miniszter azt mondta, a nemzeti identitás az EU-n belül jobban megőrizhető, mint azon kívül, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az EU egységesítő törekvései nem érinthetik a kultúrát.
"Nem szabad megengedni, hogy a bővítéssel az EU széttagolódjon: ennek ellensúlyozására minden szinten összefogásra van szükség" - hangsúlyozta Brendan McMahon, az unió soros elnöki tisztét betöltő Írország budapesti nagykövete.
Az ír nagykövet szerint országa uniós csatlakozása jól példázza, hogy megalapozatlanok a szuverenitás elvesztésére vonatkozó félelmek.
Szent-Iványi István (SZDSZ), a testület elnöke arról beszélt, hogy az integrációs bizottság tevékenysége május elsejétől gyökeresen megváltozik, és fő feladata ezentúl a kormány parlament által történő ellenőrzése lesz az európai döntéshozatali rendszerben.
"A márciusi EU-csúcs, az alkotmány elfogadásának esélye azt jelzi, hogy Európa újból erőre kapott, új lendületet vehet a bővítéssel, és sikeresen küzdhet meg a problémákkal" - mondta Szent-Iványi István.
Szabó István (Fidesz) azt emelte ki, hogy egy korábbi csatlakozási időpont kevesebb euroszkepticizmust vitt volna az EU-ba. Herényi Károly (MDF) közölte: a rendszerváltoztatás utáni valamennyi kormány "tette a dolgát, hogy a közös nemzeti cél teljesüljön".
Hegyi Gyula (MSZP) szerint az EU nemcsak közös piacot jelent, hanem elidegeníthetetlen szociális és környezetvédelmi jogokat is.
Az ülésen részt vevő képviselők és vendégek pezsgővel koccintottak a magyar EU-csatlakozásra.

MTI - fideszfrakcio.hu