fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Kirekesztők
2004. május 4., 07:28
Ugye, emlékeznek még arra az éktelen hangzavarra, ami Orbán Viktor szavait kísérte, miszerint a parlament ellenzék nélkül is működik? Az égzengést felidézve válik igazán elviselhetetlenné az a csönd, ami egy volt és egy jelenlegi MSZP-s miniszterelnök valóban botrányos mondatait övezi.

A Magyar Hírlap uniós csatlakozásunk alkalmából feltett körkérdésére - Mi az, amit mindenképpen maga mögött hagyna? - Horn Gyula a rá jellemző nemtelen egyszerűséggel kijelentette: "Nem vinném magammal a jobboldalt." Medgyessy Péter körmönfontabban oldotta meg a házi feladatot; a kérdés első felére - Mit vinne magával az unióba? - ha nem is túl eredeti, de kormányfőhöz méltó választ adott (azaz: vinné az egész országot), a következő akadályt azonban már ő is leverte. Csak a fél országot nem vinném - nyilatkoztatta ki, ami bizony könnyen értelmezhető úgy, hogy a köztársaság hivatalban lévő miniszterelnöke tehernek érzi az ország azon - ha hihetünk a felméréseknek, most éppen nagyobbik - felét, amelyik nem az általa vezetett koalícióban látja a nyugodt jövő zálogát.

Filológusoknak mondom: a válaszoknak lehetséges egy jóindulatú, nem a kirekesztési szándékot láttató értelmezése. A kormányfő szavainak az elsődleges jelentésen túli boncolgatása, az esetleges mögöttes tartalom felfejtése azonban sikamlós terep, azt jó lelkiismerettel senkinek sem ajánlom. Miután félreérthetően fogalmaz, egy politikus ne hivatkozzon arra, hogy félreértik a szavait. Ha pedig el akarja kerülni a kettős mérce alkalmazásának vádját, Medgyessy Péter kijelentését hasonló jóindulattal illene kezelnie a sajtónak, mint ahogy Kövér László mondatait szokta "idézni". A nemrég istenverte jobboldalt emlegető Horn Gyulánál félreértésről szó sem lehet; kíváncsi vagyok, az MSZP korteshadjáratának politikai felelőseként milyen javaslatokkal áll elő még a kulturált kampány érdekében.

Az ellenzék - ha van esze - nem spórolja meg az erőfeszítést, hogy kampánytémává emelje a két elszólást. A jogos felháborodáson túl egyébként kifejezetten hasznosnak tartom az ilyen botrányokat. Legyen mindenkinek kiírva a homlokára a közügyekről való vélekedése (másként: mit gondol a köztársaságról) - fogalmazta meg óhaját Cicero a római szenátusban, amikor szónoklata éles fényével világította meg, leplezte le a Catilina-összeesküvést. Jó tudni, hogy a külvilágnak szánt szólamokkal szemben mit is gondol a Medgyessy-kormány riválisáról, a demokratikus ellenzékről. Jó tudni, mi hangzott el az MSZP titkos kampányfelkészítőjén. Jó tudni, hogy a nemzeti kiegyezést hirdető kultuszminiszter munkatársa szervezi a polgári körök elleni provokációkat.

A cikk elején Orbán Viktortól idézett, elhíresült mondatról illik tudni, hogy azt az akkori kormányfő nem politikai hitvallásként, hanem egy konkrét esetre reagálva mondta. Politológusok a parlamentáris demokrácia két modelljét ismerik: a konszenzuálist és a többségit. Az MSZP az elsőre esküszik, miközben másfelé masíroz, a Fidesz-kormány szavakban és tettekben inkább az utóbbit képviselte: a többségi felhatalmazás birtokában a politikai program konfliktusokat sem kerülő végrehajtása (több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás).

Orbán Viktor bonmot-ja vitatható, de - különösen a hátteret ismerve - belefér a demokrácia többségi elvű felfogásába. Medgyessy Péter és Horn Gyula mondatai azonban unión belül és kívül mindenfajta demokráciaértelmezésen túlmutatnak. Ezt is jó tudni. Miheztartás végett.

Szerető Szabolcs; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu