A Heti Válasz értesülése szerint Kulcsár Attila a támadás alapjául szolgáló Kehi-jelentést tízmillió forintért vette meg, és annak részleteit különböző sajtóorgánumokon keresztül szivárogtatta ki három héten át. Később az egyik, neki tulajdonított feljegyzésben Kulcsár így emlékezett vissza a két-három hetes sajtókampányra, illetve az azt követő időkre: "Ez az akciónk olyan jól sikerült, hogy barátaink a negyedik héten Szász Károlyt a kormány ülésén hallgatták meg, amely ülés a mi szempontunkból pozitívan alakult."

A Magyar Nemzet pénteki száma a hetilap cikke alapján összeállítást közölt arról, hogy milyen módszerekkel támadták tavaly májustól a pénzügyi felügyeletet, illetve annak vezetőjét:

- 2003. május 21., Népszava: Elkészült a PSZÁF tevékenységét szabályozó törvény módosításának tervezete, "melynek következtében Szász Károlynak távoznia kell". (Ekkor már folyt a PSZÁF Pannonplast-vizsgálata, amely a K&H-ügyhöz vezetett.)
- Egy héttel később a Népszabadság közölte: A majdani vezetőcserére a Kehi febru-árban lezárt vizsgálata adhat alapot.
- Május végén Juszt László A tévé ügyvédje című produkcióban már abból a húszoldalas dokumentumból idézgetett, amit a titkos Kehi-jelentés, illetve a közpénzügyi államtitkárság háttéranyagai alapján fésültek össze.
- Június 2-án állampolgári bejelentés, valamint Keller László beadványa alapján az ORFK feljelentéskiegészítést rendelt el, amely alapján kifejezetten a PSZÁF gazdálkodására fókuszált.
- A június 4-i kormányülés után Gál J. Zoltán bejelentette: a Kehi vizsgálata három esetben kérdőjelezte meg a felügyeleti intézkedések jogszerűségét.
- Június 18-án (két nappal a PSZÁF-elnök elleni támadás után) a kormányfő arra utasította Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt, hogy kutassa ki a húszoldalas írásmű igazságtartalmát. A vizsgálati eredmény augusztus 6-ra készült el.
- Augusztus 6-án Gál J. Zoltán kormányszóvivő közölte: "Volt egy olyan magyar állami szervezet, amelynek tényekkel bizonyítható módon lett volna lehetősége a K&H Banknál kialakult ügyek megakadályozására."
- Az MTV esti műsorában Medgyessy megnevezte a PSZÁF-ot. Kulcsár egyik, a felügyeleti munkatársakhoz intézett fenyegetése, amely szerint "augusztus 6-a lesz a leghűvösebb nap", beigazolódott.
- Augusztus közepén a miniszterelnök így beszélt: "Elfogyott az emberek türelme azokkal a hivatalnokokkal szemben, akik eddig nem bizonyították be, hogy nem politikai szándékok vezérlik őket."
- A Népszabadság augusztus 19-én közölte: törvény általi buktatásra ítélik Szász Károlyt.
- A lex Szász eredeti változatát december közepén fogadta el az Országgyűlés - ám Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult.
- Az előzetes normakontroll kérésének másnapján, december 23-án a Népszabadság és a Népszava egyszerre közölt interjút Konyecsniné Szécsi Máriával. A PSZÁF ex-főosztályvezetője azt állította, hogy azért bocsátották el, mert "nem volt hajlandó a visszaélések és a pártharcok cinkosává válni".
- Március végén a kormányzat kiigazította a jogszabály alkotmányellenes részeit, hogy április 5-én újra szavazhasson róla a parlament. A koalíció - néhány SZDSZ-es ellenvoks kíséretében - megint megszavazta a törvényt, amely május 6-án lépett hatályba.

Heti Válasz - Magyar Nemzet - fideszfrakcio.hu