Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a napokban tette közzé a kőbányai önkormányzat gazdálkodásáról készült jelentést, amely kiemelten foglalkozik a Kőbányai Befektetési és Tanácsadó Rt. (KŐBETA) tevékenységével. Ez a cég az azonos nevű, 1996-ban alapított kft. jogutódja, tulajdonosa pedig az önkormányzati tulajdonban lévő Kőbányai Vagyonkezelő Rt. (KV).

A 2000 augusztusában részvénytársasággá alakult KŐBETA néhány hónappal később, november 2-án kapott megbízást az önkormányzattól 2,1 milliárd forint árfolyamértékű - 100 ezer darab Richter-részvényből és más részvényekből álló - portfolió kezelésére. A cég feladata az lett volna, hogy a belterületi földterületek privatizációja után kapott milliárdos vagyont fialtassa az önkormányzat részére, az ÁSZ-jelentésből azonban az derül ki, hogy ez nem igazán sikerült.

A számvevőszéki jelentés szerint az önkormányzat olyan szerződést kötött a KŐBETA-val, amelynek értelmében a cég teljes döntési jogkört kapott, a befektetések kockázata azonban már az önkormányzatra hárult. Mint az ÁSZ megállapítja, a X. kerületi önkormányzat ezzel a döntéssel "olyan megoldást választott, amely a vagyon védelme szempontjából nem volt megfelelő". A mostani polgármester, Andó Sándor (MSZP) az ÁSZ-szal folytatott egyeztetés során azt állította, hogy megosztották a kockázatot, a számvevőszék szerint azonban a szerződésben erről egy szó sem esik.

Andó maga is részt vett a cég irányításában, igazgatósági tag volt az alapítástól egészen 2002 májusáig. Rajta kívül több más helyi MSZP-s és SZDSZ-es képviselő is tagja volt az Rt. igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának. 2002 végén többségük lemondott posztjáról, akkor ugyanis a törvények már nem tették lehetővé, hogy önkormányzati képviselő tag legyen önkormányzati cég igazgató tanácsában. Igazgatósági tag maradt viszont Váradi János, aki 1998 és 2002 között volt a helyi MSZP-frakció tagja. A nevek között az [origo] egyetlen más pártállású képviselőt talált, Veszely Bélát, aki 1998-ban még fideszes támogatással, 2002-ben pedig már függetlenként jutott be az önkormányzatba, és aki az alapítástól 2002 decemberéig volt tagja a KŐBETA fb-jének.

A KŐBETA és az önkormányzat által kötött megállapodást a számvevőszék többek között azért bírálja, mert a vagyonkezelési díj összegét úgy határozták meg, hogy az jóval meghaladta a piaci átlagot. Míg ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett adatok szerint a vagyonkezeléssel foglalkozó cégek 0,4-1,7 százalékos díjat kérnek, addig a KŐBETA-nak az átlagosan lekötött piaci tőke értékének 3 százaléka(+ áfa), illetve 5 százaléka (+ áfa) járt. Előbbi díjazást az állampapírok, utóbbit pedig a részvénybefektetések esetére állapították meg. A piaci átlagnál magasabb díjszabás mellett növelte a vagyonkezelés költségeit az is, hogy a KŐBETA-nak nem volt engedélye értékpapír-kereskedelemre, így igénybe kellett vennie egy erre szakosodott cég szolgálatait is, ami szintén pénzbe került - derül ki a jelentésből.

A jelentés publikálása előtt Andó a számvevőszéknek küldött írásos reagálásában azzal védte a magasabb díjakat, hogy a KŐBETA nemcsak "klasszikus portfoliókezelési" megbízást látott el, hanem "ennél szélesebb vagyonkezelési és tanácsadói" feladatokat is. Az ÁSZ szerint ugyanakkor ez az érvelés sem megalapozott, ráadásul - mint írják - a polgármester ellentmondásba is keveredett indoklásában. Andó ugyanis azt írta az ÁSZ-nak, hogy a KŐBETA olyan feladatot is vállalt, amelyre piaci cégek nem lettek volna hajlandóak, két sorral lejjebb azonban már azt hozza fel, hogy a piaci cégek az ilyen tevékenységért külön díjat kérnek, míg a KÖBETA ezért nem számolt fel semmit.

A portfoliókezelést végző cégnek negyedévenként kellett beszámolnia tevékenységéről az önkormányzatnak. Az ÁSZ állítása szerint 2001 és 2003 között öt alkalommal a képviselők a "valóságostól eltérő" tájékoztatást kaptak az eredményekről. A polgármester szerint ez nem igaz, és legfeljebb csak kisebb hibák lehettek. A számvevőszék szerint azonban a polgármesternek nincs igaza, és továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a KŐBETA beszámolóiban szereplő eredmények jelentősen eltértek a valós adatoktól, és több esetben is pozitív hozamot tüntettek fel a valójában veszteséget jelző számok helyett.

Az ÁSZ a legsúlyosabb megállapításokat a vagyonkezelés pénzügyi eredményével kapcsolatban teszi. A jelentés szerint a KŐBETA az ellenőrzött időszakban - azaz 2000-től 2003 harmadik negyedévéig - összesen 248 millió forintnyi hozamnövekedést ért el. Ha leszámítjuk a vagyonkezelési díjat, akkor az önkormányzatnak alig több mint három millió marad. Pontosabban még ennyi sem, a költségekhez hozzá kell ugyanis számítani még az értékpapír-kereskedő cégnek fizetett díjat, és egy korábbi ügylet kamatköltségeit, amelyek összességében 96 millió forintot tettek ki.

Az ÁSZ megjegyzi, az önkormányzati vagyonkezelés akkor tekinthető eredményesnek, ha nagyobb hozamot lehet elérni, mintha államilag garantált értékpapírokba fektetnék a pénzt. Kőbánya ettől - a számvevőszék jelentése szerint - messze elmaradt. Ha állampapírokba - például diszkont kincstárjegybe vagy MNB-kötvénybe - fektette volna a pénzét az önkormányzat, akkor ugyanennyi idő alatt 400 millió forint pluszra tehetett volna szert a KŐBETA-nak és az értékpapír-kereskedőknek kifizetett 93 millió mínusz helyett. Az ÁSZ a jelentésben összesítette is a számokat, és megállapította: az önkormányzatot "legkevesebb 493 millió forint veszteség érte a portfoliókezelés miatt".

A vizsgálati anyagban szereplő számok ellenére a polgármester kitart amellett, hogy a KŐBETA sikeres munkát végzett. Andó szerint ugyanis a cég nagyobb hozamot tudott elérni, mint más, piacon működő befektetési alapok, és emlékeztet arra is, hogy a cég sikeresen hajtott be önkormányzati követeléseket, többek között 1,2 milliárd forintot az ÁPV Rt.-től. Az ÁSZ ezt az érvet sem tartja megalapozottnak, mondván, hogy attól, hogy egy másik területen sikerült bevételt szerezni, a másik tevékenység során elszenvedett veszteség még veszteség marad. Ráadásul - teszik hozzá - a KŐBETA egyébként is külön díjat kapott a polgármester által emlegetett követelések behajtásáért.

A jelentésből kiderül, hogy a szerény eredmények ellenére a KŐBETA vezetőinek juttatásai folyamatosan emelkedtek. 2000-ben, amikor a cég az év első nyolc hónapjában kft-ként működött, még nagyjából 9,1 millió forintot tettek ki a személyi jellegű költségek. A következő évben ez az összeg 4,6-szorosára, azaz 42,369 millió forintra nőttek, igaz, ekkor már egész évben működött az igazgatótanács és a felügyelő-bizottság. 2002-ben az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek a fizetések: a vezetőké 10,6 százalékkal, az it és az fb tagjaié 16,5 százalékkal. Összegszerűen ez azt jelentette, hogy 2002-ben a napi munkában nem résztvevő it- és fb-tagok havonta átlagosan 125 ezer forintos tiszteletdíjat kaptak - áll a jelentésben.

Mint az [origo] Andó Sándor polgármestertől megtudta, a cégnek a kőbányai önkormányzat az egyetlen ügyfele, ami azt jelenti, hogy ezeket a költségeket más forrás híján gyakorlatilag az önkormányzat által fizetett vagyonkezelési díjakból fedezték.

Az ÁSZ most azt javasolja a képviselőtestületnek, hogy kezdeményezze a KŐBETA Rt.-nél a veszteség megtérítését. Mint a számvevőszéken az [origo] érdeklődésére elmondták, mivel "nem voltak egyértelműek a dolgok", a polgármesterre bízzák azt, hogy kivizsgáltatja-e az ügyet, illetve, hogy tesz-e a feljelentést. Andó Sándor az [origo] hétfői megkeresésére azt mondta, aznap reggel kapta csak meg a kész jelentést, és egyelőre csak annyit tudott tenni, hogy megküldte azt az illetékes bizottságoknak.

Megkerestük a KŐBETA ügyvezetőjét, Kovács Gábort is, aki azonban nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy még ő sem olvasta el a jelentést. Annyit megjegyzett, hogy az ő ellenvetéseiket az ÁSZ szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyta. Kovács üzleti titokra hivatkozva arról sem kívánt információt adni, hogy szerződésben állnak-e még az önkormányzattal, más önkormányzati forrásból ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a szerződés továbbra is él.

Megkerestük az előző polgármestert, György Istvánt (Fidesz) is, akinek idején a megállapodást kötötték. A kerület volt vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy ő próbálta megakadályozni a szerződéskötést, az akkor szintén szocialista többségű képviselőtestület azonban megszavazta a portfoliókezelési megállapodást. György állítását alátámasztja az ÁSZ jelentése is, amely szintén megemlíti, hogy az akkori polgármester nem támogatta a megbízást, és külső szakértőkhöz - többek között a számvevőszékhez, a közigazgatási hivatalhoz és a PSZÁF-hez - fordult, de ezzel sem sikerült megfúrnia a szerződést.

Pethő András, [origo] - fideszfrakcio.hu