Ugyanakkor rájuk nem lesz érvényes a paktumnak az az előírása, mely szerint a magas hiányt már az annak megállapítása utáni első évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteniük.
Akárcsak a legutóbbi bővítés esetében - az új tagállamokra már közvetlenül a csatlakozásuk után teljes mértékben kiterjed a gazdaság- és költségvetés-politikai együttműködés és felügyelet uniós mechanizmusa - jelentette be szerdán a bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős két tagja. Ennek része az államháztartás-felügyeleti eljárás is, amelyet a bizottság azokkal a tagállamokkal szemben indít meg, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a hazai össztermék 3 százalékát.

A május 1-jén taggá vált országok közül ez Ciprusra, Csehországra, Lengyelországra, Magyarországra, Máltára és Szlovákiára érvényes. Az ő államháztartási helyzetüket a bizottság külön-külön jelentésekben elemezte.

A Magyarországról szóló jelentés megállapítja, hogy a hiány tavaly a GDP 5,9 százalékára csökkent, de ez még mindig messze meghaladja a paktumban megszabott határértéket. A bizottsági értékelés szerint a hiány ilyen mértéke nem magyarázható sem a kormányzat ellenőrzési körén kívül eső rendkívüli fejleményekkel, sem súlyos gazdasági visszaeséssel. Emellett két évig tartó gyors növekedés után Magyarországon a belső államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya is nagyon közel került a paktumban erre nézve meghatározott 60 százalékos tűréshatárhoz.

A tagállamok magas beosztású pénzügyi tisztségviselőiből álló bizottság két héten belül véleményezi a jelentéseket, majd a bizottság - a tervek szerint június 21-i ülésén - ajánlásokat terjeszt elő az érintett országoknak a hiány csökkentésére. Az ajánlásokról a pénzügyminiszterek tanácsának július 5-i ülésén kell állást foglalnia. Ez a szakasz gyakorlatilag már része lesz a túl nagy hiány miatti eljárásnak, amely mind a hat ország ellen megindul majd.

MTI - fideszfrakcio.hu