A PPP fogalma

Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely szolgáltatási díj magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztő részleteket valamint a befektető által befektetett tőkére számított elvárt hozamot.
A PPP megvalósítására alapvetően négy modellt dolgoztak ki az évek során annak függvényében, hogy az egyes feladatokból mennyit vállal magára a magánbefektető:

- tervezés és megépítés (DB - design and build)
- tervezés, megépítés és üzemeltetés (DBO - design, build and operate)
- tervezés, megépítés, üzemeltetés és finanszírozás (DBFO - design, build, finance and operate)
- koncesszió

Meg kell még említeni a közös vállalkozás (joint venture) létrehozásának lehetőségét is, amely szintén jelen van az állami és magán szektor együttműködésében, de ez az együttműködési forma nem tartozik a klasszikus PPP konstrukciók közé.
A PPP-nek lényeges eleme, hogy a befektető szolgáltatást végez, amely szolgáltatás lehet egyszerűen csak az adott ingatlan vagy létesítmény üzemeltetése, de lehet ennél sokkal több is, amely több itt azt jelenti, hogy a befektetők átvállalnak állami feladatokat és azokat, mint szolgáltatást végzik a lakosság felé.

A magánszektor bevonásával elérhető előnyök

A PPP Nyugat-Európában történt elterjedését nem csak az a lehetőség motiválta, hogy az állam akkor is tudott beruházni, amikor erre nem volt pénze, hanem fontos érveket jelentettek az alábbi előnyök:

- a magánszektor innováció képességének és hatékonyságának a felhasználása az állami beruházások során
- a beruházások gyorsabb megvalósítása és a működés gyorsabb megkezdése
- a magánszektor szakértelmének kihasználása a működtetésben
- a beruházással kapcsolatos kockázatok jelentős mértékben történő áthárítása a magánszférára
- a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása a privátszektorra jellemző költséghatékonyság és megfelelő ár- érték arány biztosításával

A PPP működése, szerződéses struktúra

A PPP projektek megvalósítása során jellemzően létrehozásra kerül egy projekt társaság (special purpose company), amelynek managementjét a magánszektor biztosítja. Amennyiben a projekt megvalósításához magán tőke bevonására is sor kerül, akkor az is ebben a társaságban kap helyet. A projekttársaság köti meg az állammal a projektszerződést, valamint a finanszírozásban résztvevőkkel a hitelszerződést, illetve fővállalkozóval a kivitelezési szerződést és az üzemeltetésre létrehozott társasággal az üzemeltetési szerződést.
A konstrukció kiegészítésre kerülhet egy garanciavállaló szereplővel is, aki a bankok és az állam felé is garantálja, hogy a beruházás elkészül és a szolgáltatások a megkívánt szinten a megfelelő minőségben elvégzésre kerülnek, valamint garantálja a bank felé a hitelek visszafizetését.
Az állam által megfogalmazott elvárások mind az építményekkel, mind a szolgáltatások színvonalával és mennyiségével kapcsolatban a projekt szerződésben kerülnek rögzítésre, amely rögzíti az állam által fizetendő szolgáltatási díj nagyságát is.
A fizetés úgy történik, hogy az állam fizet a projekt társaságnak a szolgáltatásokért, amely díjból a projekt társaság kifizeti a hitelhez kapcsolódó kötelezettségeket, valamint az üzemeltető társaság felé az üzemeltetési díjat. A fennmaradó összeg a beruházásban részvevő tőkebefektető által elvárt hozam.

A kockázat megosztása

Minden PPP projekt fontos része a kockázatok felmérése. A PPP projektekben a kockázatokat alapvetően a magánbefektető partner viseli. Az állam a nem a projektszerződés szerinti szolgáltatásokért nem köteles fizetni, illetve nem érintik a beruházás megvalósításához és az üzemeltetéshez kapcsolódó kockázatok.

A fizetés ütemezése, lehetséges módozatai

Az állam nem kényszerül arra, hogy a beruházás megvalósításához jelentős forrásokat biztosítson, és a továbbiakban sem kell az üzemeltetéshez kapcsolódóan esetleg felmerülő többletkiadások kockázatát viselnie.
Az állam egy egyösszegű, folyamatos, jól tervezhető szolgáltatási díjat fizet a szerződés időtartama alatt, amely szolgáltatási díj csak a szolgáltatási díjban szereplő inflációval változó elemekben bekövetkező változásokat követve változhat.
Az állam a projektszerződés alapján a vállalt szolgáltatási díj meghatározásakor mindig figyelembe veszi a projekt bevételeit is, ami azt jelenti, hogy az állam az alábbi fizetési formákat választhatja:

- teljes egészében lemond az üzemeltetésből származó bevételekről, és nem fizet szolgáltatási díjat (pl. úthasználati díj, lakásbérleti díj, egészségügyi szolgáltatásért kapott térítés, illetve egyéb használó által a szolgáltatásért fizetett díjak.)
- a használattal arányos de nem a használó által fizetett díjat térít
- az állam által fizetett egységes díj megállapodás alapján

Az állam a szerződésben vállalt díjfizetést saját forrásokból - költségvetés - teljesíti, vagy lehetőség van az igénybevett szolgáltatások fajtájától függően EU forrásokat is igénybe venni.

PPP-ben történő beruházás megvalósításának menete

Az angolszász gyakorlat alapján, ahol a legtöbb PPP tapasztalat gyűlt össze a jelentős számban megvalósult projektek során, az alábbi legfontosabb lépéseket kell megtenni egy sikeres projekt megvalósításához:

- a megvalósítani kívánt célok pontos megfogalmazása
- a megvalósítás lehetséges változatainak értékelése
- amennyiben a PPP a legjobb megoldás, úgy az ennek megfelelő üzleti terv kidolgozása
- a projekt team létrehozása
- versenyfelhívás közzététele a közbeszerzési értesítőben
- döntési pontok és a végleges pályázati módszer kidolgozása
- a jelentkezők előminősítése
- a pályázatra meghívandó jelentkezők kiválasztása
- a pályázati kiírás véglegesítése
- tárgyalásos pályázat kiírása
- tárgyalás az ajánlattevőkkel
- a legjobb ajánlatot tevő kiválasztása és a tárgyalások megkezdése a tranzakció zárásáról
- a pályázat eredményének kihirdetése
- a szerződés végrehajtása.

A sikeres megvalósítás feltétlen megköveteli, hogy az állam meghatározza, hogy mire van szüksége, illetve milyen szolgáltatást kíván igénybe venni. Az igények megfogalmazásakor törekedni kell arra, hogy az igények úgy kerüljenek meghatározásra, hogy ahhoz mérhető illetve számon kérhető minőségi és mennyiségi követelmények kapcsolódjanak. A jól meghatározott igény teremti meg a későbbiekben a számonkéréshez szükséges paraméterek meghatározhatóságát. Természetesen az igények megfogalmazásakor figyelembe kell venni, hogy az adott feladatot az elvárt formában hajlandó-e a magánszektor finanszírozni.
Az igények pontos meghatározását követően el kell készíteni az adott projektre vonatkozó referenciadokumentumot, amely nem más mint egy üzleti terv az adott területre jellemző ismert paraméterek figyelembevételével. Az üzleti terv a tőkeköltségek esetében rögzíti, hogy az állam mekkora megtérülést hajlandó fizetni a befektetett tőke után, illetve mekkora hasznot ismer el a szolgáltatási díjakban.

Pályáztatás

Lényeges eleme a PPP beruházásoknak a pályáztatás. Mivel közszolgáltatások igénybevételéről van, ezért elkerülhetetlen a pályáztatás. A pályáztatás során az első lépcsőben kiadott versenyfelhívás azoknak a vállalkozóknak a felmérését szolgálja, akik hajlandók az adott szolgáltatást elvégezni. A második fordulóban a jelentkezők közül meg kell határozni azoknak a körét, akiknek a technikai felkészültsége valóban megfelelő ahhoz, hogy a projektet sikeresen befejezze. A pályáztatás harmadik fázisában kerül sor a kvalifikált pályázók közül a nyertes kiválasztására.
A harmadik fordulóban a pályázati kiírásban már rögzíteni kell a pontos beruházási igényeket a megkívánt szolgáltatások listáját a mérhetőséget biztosító paraméterekkel együtt, a projekt elvárt időtervét, a tervezett szerződési struktúrát valamint az értékelési kritériumokat.
Ez a folyamat biztosítja, hogy a PPP-től várható előnyök (versenyhelyzet, költséghatékonyság, a privát szférára jellemző ár-érték arány, gyorsaság) valóban megszülethessenek.

www.gkm.hu - fideszfrakcio.hu