- Ön szerint Schmitt Pál eséllyel indul Demszky Gábor ellen az őszi önkormányzati választásokon?

- Ha van olyan személyiség, aki hiteles, több területen már komolyan bizonyított, s tapasztalatai is vannak, akkor az Schmitt Pál. Őt érdemes támogatni, hiszen nemcsak itthon, de külföldön is ismert. Nagyon sok mindent tud nyújtani Budapestnek az európai csatlakozás előtt, sokat segíthetne abban, hogy fővárosunk egy igazi európai nagyvárossá váljék. Komoly vérfrissítést és új lendületet adhat a városnak. Egyetértek azzal a gondolattal is, hogy nem feltétlenül kell mindig pártpolitikusokban gondolkodni. Egy biztos: semmiképpen nem akarjuk, hogy a Demszky Gábor nevével fémjelzett kudarcos, sok szempontból zsákutcának minősíthető időszak folytatódjon. Az elmúlt tizenkét év legnagyobb hibáin, például a meggondolatlan közmű-privatizáción, az átgondolatlan városfejlesztésen a főváros nagy része vesztett. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor hamarosan elvész az a kevés plusz, amelyet Budapest az ország többi részéhez képest nyújtani tud.

- Említette az átgondolatlan városfejlesztést. Az erről szóló koncepciót várhatóan a hónap végén tárgyalja a közgyűlés.

- Demszky Gábor egyfolytában fordítva ül a lovon. Önmagában is nevetséges, hogy főpolgármesterségének tizenkettedik évében készül el egy középtávú, általános fejlesztési terv, amelynek alapján aztán el lehet kezdeni a különböző konkrét feladatokat számos területen. Az persze pozitív, hogy építészeket, befektetőket, civil szervezeteket is bevontak a koncepció vitájába. Ugyanakkor a mai világ már annyira gyors, hogy egy öt-hat évvel ezelőtt jónak minősített terv is elavultnak számít a technikai fejlődés miatt. Ennek egyik legjobb példája a kábelügy, amely másfél éven át tekeredett. Ha akkor időben lép a főváros, egy jó üzlettel segíthette volna a budapestieket. A városfejlesztés területén pedig óriási késésben vagyunk, hiszen már régen végig kellett volna gondolni, hogy Budapest városszerkezetét megőrizve hogyan lehet egy XXI. századi életminőséget biztosítani az itt élők számára. Ehelyett azonban van egy sajátos vezetési stílus, amelyre rányomja a bélyegét Atkári János sokszor kézi vezérlésű irányítási módszere. A struktúra és a mentalitás számos helyen őrzi a nyolcvanas éveket, a BKV esetében például '94-'95-ben volt szó egy komolyabb átszervezésről, de természetesen nem lett belőle semmi. A helyzetet pedig tovább nehezíti a rossz viszony a mindenkori kormánnyal és a kerületi önkormányzatokkal.

- A fővárosi MSZP és az SZDSZ az új kormány megalakulásával egy időben is egymással vitázott, a költségvetés módosítását csak a törvényi határidő előtti utolsó pillanatban tudta elfogadni a közgyűlés.

- Szemléleti, stílusbeli, gondolkodásbeli különbség van a két párt között, és ez abban jelenik meg, hogy más-más érdekcsoportokat próbálnak helyzetbe hozni. Egy ilyen kutya-macska viszonyból senki nem jár jól, de legtöbbet természetesen a budapestiek vesztenek. Hihetetlenül kicsinyes és szánalmas ez a vita, amely sokszor nyolc darab villamoson, vagy egy néhány száz méter hosszú rákospalotai vágányon pattan ki, és hetekre vagy hónapokra lehetetlenné teszi a város normális működését.

- Megoldódni látszik az Erzsébet tér ügye. Számított rá, hogy a kormány megalakulása után két nappal megszületik a megegyezés a főváros és a kultusztárca között?

- A megállapodás azt mutatja, hogy ha a városvezetés úgy gondolja, akkor képes elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket két nappal korábban elutasított. Ezzel együtt furcsának tartom az egész ügyet, hiszen a kulturális kormányzat időben mindent megtett azért, hogy az Erzsébet téri gödör mihamarabb eltűnjön. A tér rendezésének kérdését mindenki támogatta a fővárosban. A befejezés előtt közvetlenül azonban - szokás szerint - pluszfeltételeket támasztott Atkári János és a fővárosi SZDSZ, amelyek miatt a mai napig zárva van a gyönyörű, új park és a mélygarázs az Erzsébet téren. Ezt azért nem értem, mert itt a belvárosban minden szabad négyzetcentiméternek és minden új parkolóhelynek örülni kellene.

- A napokban felmerült, hogy a millenniumi városközpont helyett multikulturális központot alakítanának ki a Nemzeti Színház körül. Ferencvárosiként hogyan vélekedik erről az ötletről?

- Én is olvastam többféle zavaros nyilatkozatot az újságokban erről az ügyről. Számomra az derült ki, hogy nem közvetlenül a Nemzeti Színház köré, hanem a három közraktár helyére tervezik ezt a multikulturális városközpontot. Ezt nem tudjuk támogatni, mert a hatályos ferencvárosi rendezési terv erre a területre építési tilalmat írt elő. Sokkal fontosabb, elementáris érdek lenne egy zöld terület kialakítása. A közraktárak épületét felújítva, átalakítva esetleg több célra is lehet hasznosítani.

- Holnap ténylegesen megkezdődik a Bartók Béla út felújítása, azonban a 4-es metró építéséről egyelőre semmi hír, annak ellenére, hogy az MSZP már januárban azt ígérte, hogy a beruházás rögtön a kormányváltás után megkezdődik.

- A Bartók Béla út felújításának nyilván mindenki örül, ám rengeteg apró tervezési és kivitelezési probléma csak most, a beruházás kezdete után derült ki. Ilyen például: lehetséges, hogy elkerülhetetlenné válik több védett fa kivágása, ez azonban megengedhetetlen lenne. Metróügyben pedig először rangsorolni kellene, hiszen felmerült már az észak-déli gyorsvasút ötlete is. Ez utóbbit először tervezési szakaszba kéne juttatni, a 4-es metró ügyében pedig kormányzati döntés szükséges. Az ilyen beruházásoknak örülnénk, hiszen az általunk felrajzolt jövőkép megvalósításához és a 2012-es olimpiai pályázathoz Budapestnek és az egész központi régiónak nagyon komoly infrastrukturális fejlesztésre van szüksége. Kell például három új híd, felszíni és felszín alatti közlekedési beruházás. Egyelőre azonban a Medgyessy-kormány első száz napjának az elején tartunk, és kíváncsian várom, hogy mi valósul meg a választási ígéretek közül. Nyilvánvaló azonban, hogy Budapest tömegközlekedése olyan katasztrofális helyzetben van, hogy minden egyes apró lépésnek is örülni kell.

- Mi lesz a sorsa a Városháza hátsó udvarának és a Károly körúti bazársornak a Városháza-projekt meghiúsulása után?

- Ebben a hat éve húzódó, Demszky-gödörnek is hívott ügyben először be kellene ismerni, hogy teljes a kudarc. Ez nyilván nem történik meg, hiszen Demszky Gábor újra indul a választásokon. Az nyilvánvaló, hogy a Városháza hátsó udvara és a Károly körúti bazársor nem maradhat így. A korábban elkészített állapotfelmérést és a tervek egyes részeit a jövőben is hasznosítani lehetne. A bazársor bérlőit mihamarabb máshol kell elhelyezni és minimális átalakítással parkként szükséges hasznosítani a területet. Ez még csak nem is kerülne hihetetlenül sok pénzbe. Amíg azonban a főváros nem rendezi viszonyát a bazársor bérlőivel, semmi nem változik.

- A politikai pártok évek óta az önkormányzati törvény módosításának szükségességét hangoztatják. Ön lát esélyt erre ebben a ciklusban?

- A jogszabályt természetesen muszáj módosítani, már csak azért is, mert a forrásmegosztással kapcsolatosan alkotmánybírósági határozat kötelezi a parlamentet. A határozat által szabott decemberi határidő szerintem túl szoros, de tavasszal már hozzákezdhetünk a munkához. Ha megfelelően előkészítik a törvény tervezetét, várhatóan az összes önkormányzattal foglalkozó politikus igent mond majd a jogszabályra. A törvénymódosítás azért is szükséges, mert a rendszerváltás óta eltelt idő elég tapasztalatot nyújt ahhoz, hogy egy hatékonyabb, jobb önkormányzati struktúrát alakítsunk ki. Azonban nem az önkormányzati törvény az egyetlen kétharmados jogszabály, amely változtatásra szorul. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt több törvény esetében is szükséges a konszenzus. Mivel én a ciklus elején mindig optimista vagyok, ennek megteremtésére látok esélyt.

Gidró Kriszta (Magyar Nemzet, június 10.)