Az ügy előzménye, hogy Juszt László 2002. május 31-én a súri Táncsics Vadásztársaságnak haszonbérletbe adott területen, vadászati tilalom idején lelőtt egy vadnyulat és egy őzgidát. A lövésekre felfigyelt egy közelben lévő vadász, aki értesítette társait, mert Juszt az elejtett állatokat el akarta tulajdonítani.
A tévériporter a rendőrségi kihallgatáson és a bíróságon is azt állította, hogy a két állatot azért lőtte le csemetekertjében, mert azok rágták a csemetéket. Magyarázata szerint nem ellopni akarta a tetemeket, hanem leadásra kívánta beszállítani, amikor a vadászok megállították.
A bíróság a tanúvallomások alapján úgy ítélte meg, hogy Juszt László nem a csemetekertben lőtte a nyulat és az őzet. Felrótta neki azt is, hogy ezt vadászati tilalom idején tette, ráadásul nem volt engedélye az adott területen vadászni, illetve nem volt nála a vadászengedélye sem.

Juszték az ügyészt támadták

A négyszer elhalasztott tárgyalás éles pengeváltásokkal kezdődött. Az alperes ügyvédje ugyanis szóvá tette, hogy az előző tárgyalás után az ügyész hosszasan beszélgetett a bírósági folyosón a tanúkkal. Szerinte ez nem volt etikus. Az ügyész elmondta: a vadászok azon kérdésére válaszolt csupán, hogy miért húzódik immár csaknem két éve az ügy tárgyalása. Juszt László kijelentését, hogy ennek politikai oka van, az ügyész határozott visszautasította.
Az ítélet nem jogerős, a pervesztes Juszt és ügyvédje várhatóan fellebbez majd az elmarasztaló döntés ellen.

ma.hu - fideszfrakcio.hu