Az egész napos program keretében amely "Az állam új felelőssége az EU-csatlakozás után" címet viselte, Stumpf Isván köszöntője után Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, Mikola István volt egészségügyi miniszter és Franz Schuster német tartományi ex-miniszter tartottak előadást, a gazdasági és a szociális teendők fontosságáról a délelőtt folyamán.

Magyarország egyik tartóoszlopa volt a Széchenyi Terv

Cséfalvay Zoltán rámutatott, a gazdaságpolitika folytonosságának szükségességére, amely csak egy stabil, tudatos kormányzással érhető el. Kiemelte a nemzeti minimum fogalmát, amely nem politikai értelemben a gazdaságra is rávetíthető, és ennek szem előtt tartásával ugyanúgy erősíthető a nemzetgazdaság, mint ahogy azt az írek esete példázza, akik belépésükkor az egyik leggyengébb gazdasági láncszemét képezték az uniónak, mára pedig az egyik legpéldásabb tagállamként emlegetik őket. Az ő sikerük a folyamatosan megújuló, a háromévente új gazdasági lépéseket bevezető stratégiának köszönhető. A szakember elmondta: a sikeres gazdaságpolitika céltudatos, és a kitűzött céloknak minden körülmény között képes megfelelni. Szó esett még a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságáról, ami természetesen állami feladat, és ami példásan működött a Széchenyi Terv keretein belül, ami hazánk gazdaságpolitikájának egy fontos tartóoszlopát jelentette. Cséfalvay Zoltán a hazai munkakultúra ápolásának és megerősítésének szükségességét is hangsúlyozta, véleménye szerint nem szabad veszni hagyni az ősi szakmák értékét. Az uniós források kihasználása kapcsán pedig a termelői infrastruktúra megteremtésének fontosságát említette.
- A nagy hazai erőforrásokat meg kell tanulni kihasználni, Magyarország tekintetében ilyen a tudomány és a gyógyvizek területe is, amely kapcsán szintén a Széchenyi Terv jelentette a megoldást - mondta. Hozzátette: az útépítéseknél sem célszerű virtuális kilométerekben gondolkodni.
-A Széchenyi Terv egy biztos cövek lett volna az ország részére, amit meg kellett volna őrizni, hiszen minden cövek az ország felzárkóztatását segíti elő, és ezek segítségével a hosszúnak ígérkező folyamat lerövidíthető válhat - mondta a szakember.

Az állam nem vonulhat ki a szociális biztonság megteremtéséből

Mikola István beszédében rámutatott: a humán erőforrás jó állapota a szociális biztonság egyik kulcsfontosságú összetevője.
- Tudomásul kell venni, hogy az unió ma elsősorban pénzügyi-gazdasági közösség, de várható az is, hogy újra szociális közösséggé is válik, ami erősíteni fogja az itt élők biztonságérzetét - mondta. Emlékeztetett: a társadalombiztosítási rendszerek immár másfél évszázados múltra tekintenek vissza, és hazánk több mint száz éve elsőként követte az akkor legjobban kidolgozott német rendszert.
- Az európai közösség azt a lehetősséget is jelenti számunkra, hogy a történelem során súlyos populációs és területi veszteségeket elszenvedett Magyarország a nemzeti együvétartozásban újra kiteljesüljön, ami kiemelten fontos, hiszen tudományosan bizonyított, hogy az ebből eredő feszültségek megszűnése javítja a társadalom pszichés állapotát - hangsúlyozta Mikola István. Kiemelte: az állam nem vonulhat ki a szociális biztonság megteremtéséből, hiszen ez alkotmányos kötelessége, de igen nehéz feladat, miután magába foglalja a társadalombiztosítás és az egészségügy bonyolult rendszerének működtetését.
- Ebből a szempontból nehéz időszakot élünk, mert a főhatalom nem gyakorolja kellőképpen a hivatását e területen - jelentette ki.

Elengedhetetlen az állam és a gazdaság együttműködése

Franz Schuster előadásában a két németország egyesítésének folyamatáról, nehézségeiről és sikereiről beszélt. Kiemelte: a volt szocialista országok gazdasági fejlődését a politikai kultúra, az átalakulás folyamata és az európai unió határozza meg.
- Minden átalakulásnak az emberek fejében kell elkezdődnie, majd ez a folyamat kettéoszlik, hiszen vannak olyan feladatok egy váltásban, amelyet az államnak kell megoldania, és vannak olyanok, amelyeket a gazdaság szereplőinek kell magukra vállalniuk. Ezt a volt államszocializmust megélt országokban élőknek nehéz elfogadni, de az átalakulás csak akkor lehet teljes, ha ez a gondolat beérik az ott élőkben, és el is tudják fogadni - mondta az ex-miniszter. Hozzátette: Németországban ezt az állam magára tudta vállalni a privatizáció nehézségeivel, és a keleti rész üzletképessé tételével együtt, ami nagyon bonyolult és megterhelő folyamat volt, de végül növekedési pályára állt a keleti rész is.
- Az újraegyesítéstől napjainkig az állam egybillió-huszonötmilliárd márkának megfelelő összeget fektetett a volt NDK-ba, ami messze túlhaladja a háború utáni segélyek összegét. Ez példaértékű, de Németország sajátos helyzetéből ered, mégis jól mutatja, hogy elengedhetetlen az állam és a gazdaság együttműködése - hangsúlyozta Schuster, aki örömét fejezte ki hazánk uniós csatlakozása kapcsán. - Magyarország mindig is Európához tartozott, mostantól pedig már az Európai Uniónak is része - jegyezte meg.

Újra kell gondolni az állami szerepvállalás felelősségét és hatókörét

Stumpf István a Századvég Alapítvány elnöke délutáni előadása előtt elöljáróban arról beszélt, hogy hazánkban alapvetően újra kell gondolni az állami szerepvállalás felelősségét és hatókörét, hiszen a globalizáció, az uniós tagság és a rendszerváltáskor létrehozott politikai intézményi struktúra elemeinek elavultsága, mind olyan kérdések, amik megalapozzák az újragondolás fontosságát. Az idő előrehaladása azt sugallja, hogy a kormányzás szerepe felértékelődik, így világos és határozott kormányzati politikára és átfogó társadalom-stratégiai elképzelésekre van szükség.
- Úgy látom, hogy 2007 és 2013 között soha nem látott forrásokhoz juthat az ország, de jól végiggondolt és megfelelő kormányzati struktúra nélkül nem tudjuk majd hatékonyan felhasználni ezeket a pénzeket - emelte ki a volt kancellária miniszter.
A rendezvény délutáni programjában Szájer József tart még előadást a szuverenitás és a regionális felelősség témakörében.

fideszfrakcio.hu