A brüsszeli bizottság a francia és a német javaslatokból támogatja azt, hogy össze kellene hangolni a társasági adó alapjának kiszámítását, mert ez növelné az átláthatóságot és könnyítené a több országban tevékenykedő cégek életét, ám a bizottság nem támogatja a társasági adó kulcsainak összehangolását - mondta az EU-bizottság illetékes szóvivője, Jonathan Todd csütörtökön.
Az adóverseny legújabb fejleményei: a cseh vállalatok 24 milliárd koronát (902,9 millió dollár) takaríthatnak meg 2006-2007-ben, ha jóváhagyják a legújabb terveket a társasági adó csökkentésére - közölték hétfőn a cseh pénzügyminisztériumban.
A cseh kormány korábban már jóváhagyta, hogy a társasági adót 2006-ban 24 százalékra csökkentsék a jelenlegi 28 százalékról. Ezt egészíti ki a pénzügyminisztérium legújabb tervezete, amely szerint lehetővé kell tenni a vállalatoknak az amortizáció felgyorsítását mindenféle beruházásra. Így tényleges adóteher 17 százalékig csökkenne 2006-ra.
Az új EU-tagországok adócsökkentéssel igyekeznek vonzóvá tenni gazdaságukat a külföldi befektetők számára, miután az EU-ban a válogatott adókedvezmények juttatása már nem járható út. Szlovákiában és Lengyelországban 19 százalék a társasági adó, Magyarországon idén 16 százalékra csökkentették az eddigi 18 százalékról, és szó van a további mérséklésről, jövőre 14 százalékra, 2006-ban 12 százalékra. Észtországban és nullakulcsos rendszer van, Litvániában és Cipruson 15 százalékos a kulcs.
Németországban 39 százalékos a társasági adó, Franciaországban 35 százalékos. Ausztria is támogatja az adóminimum gondolatát, 15 százalékos minimumot javasolva.
A régi EU-n belül az adóharmonizáció fő ellenfele és az adóverseny támogatója Nagy-Britannia.
A keleti adóversenyt azért nehezményezik az EU nyugati részén, mert az új EU-tagok valamennyien a közös költségvetés nettó támogatottjai, és náluk a társasági adókulcsok átlaga 20 százalék alatt van, míg a május 1-ig 15 tagú EU-ban az átlag meghaladta a 30 százalékot.
- Ha azt hiszik, hogy miközben Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat szabunk ki, utána elküldjük a pénzt Kelet-Európába, hogy az ottani gazdagoknak ne kelljen adót fizetniük, nos, ez nem képzelhető el - idézte Göran Persson svéd kormányfőt a Hufvudstadsbladet című lap márciusban.
Gerhard Schröder német kancellár március végén ugyancsak nyilatkozatban kifogásolta az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai országokban kivetett alacsony vállalati nyereségadót.
Az alacsony adószint az egyik oka annak, hogy számos német cég közép- és kelet-európai országokba telepíti át a termelését, vagy annak egy részét - mondta.
Schröder elmondta: ezzel egy időben az új tagországok infrastruktúrájukat megpróbálják brüsszeli pénzekből fejleszteni, ám a jelenlegi EU-államoknak, az EU-költségvetés legfőbb támaszainak egyre nagyobb gondot okoznak a növekvő költségek.

MTI - fideszfrakcio.hu