A 141 tagú litván parlamentben mindössze 8 olyan honatya ül, akik az elmúlt 14 évben megszakítás nélkül képviselők voltak, és ezek egyike Jursenas, aki a vilniusi parlament, a seimas épületében adott interjút az MTI varsói tudósítójának. A kilencvenes években volt már házelnök is, ebben a minőségében 1995-ben Magyarországon is járt. Rolandas Paksas államfő lemondatása után Arturas Paulauskas addigi házelnök lett az ideiglenes államfő, Jursenas pedig alelnökből elnökké lépett elő.
Jursenas a kormányzó litván baloldalhoz tartozik, a szovjet korszakban újságíró volt, a litván kommunista párt központi bizottságában is dolgozott. A legutóbbi felmérések szerint az elnökválasztás favoritja a veterán Valdas Adamkus volt elnök, aki 27-29 százalékos támogatottságnak örvend, 14 százaléknyi szavazatra számíthat Vilija Blinkeviciute szociális és munkaügyi miniszter, és 10 százalék körüli eredményt jeleznek a közvélemény-kutatók Jursenasnak, Petras Austrevicius volt EU-főtárgyalónak és Kazimiera Prunskiene korábbi kormányfőnek.
Az elnökválasztás első fordulóját június 13-án, az európai parlamenti választásokkal egy napon tartják. Jursenas biztosra veszi, hogy második forduló is lesz június 27-én. A litván közjogi berendezkedésben az államfőnek, bár közvetlenül választják, nincs olyan széles jogköre, mint amerikai vagy francia kollégájának. De éppen a közvetlen választásból ered az a furcsaság - magyarázta -, hogy a kampánykörúton az emberek elsősorban arról kérdezik: mit tesz a mezőgazdaságért, a fizetésekért, illetve az árak emelkedése ellen.
Csakhogy ezek a kormányra és a parlamentre tartoznak, az államfőnek elsősorban a külpolitikában vannak kötelezettségei. Mégis sokat tehet, ha jó együttműködést tud kialakítani a többi hatalmi ággal.
A külpolitikában Litvánia a kis országok együttműködését szorgalmazza a nagyokkal szemben. Eddig is volt már erre irányuló kezdeményezése (vilniusi tízek), és ezután is lesz. A három fő prioritás: az EU, a NATO és a jószomszédsági kapcsolatok. Az utóbbi szempontból - hangsúlyozza - Litvánia a XXI. század elején olyan jó helyzetben van, amilyenben még soha. Példaként utal az Oroszországgal aláírt határmegállapodásra és toloncegyezményre, a kalinyingrádi tranzit sikeres megoldására. Litvánia az EU-ban szerepet játszhat a kelet-európai politika alakításában, hiszen szovjet utódállamként jól ismeri a térséget.
Jursenas választási jelmondata - Béke és jólét - programjának tömör foglalata. Az emberek a gyűléseken a nehéz életkörülményekről és az igazságosság deficitjéről beszélnek - mondta. Fő célja a megosztott nép egyesítése, hogy az EU-tól kapott sok milliárd eurót jól fel tudják használni az ország korszerűsítésére, az életszínvonal emelésére.
Fennáll a veszélye annak, hogy a szeptember 19-i parlamenti választásokból az orosz származású milliomos üzletember, Viktor Uspaskih populista Munka Pártja kerül ki győztesen vagy nagyon erős ellenzékként. Akkor az államfőnek nehéz dolga lesz, hogy egy ilyen összetételű parlamenttel együtt tudjon működni. Ezért olyan elnökre van szükség - utalt jogi szakértelmére -, aki jól ismeri az alkotmány összes előírását, a parlament működését, mert csak egy ilyen államfő tud szembeszállni hatékonyan egy ilyen parlamenttel - fejezte be a beszélgetést Ceslovas Jursenas.

MTI -fideszfrakcio.hu