Noha mind a két ország kulcsszerepet játszik az Európai Unióban (Brüsszel az EU három fő döntéshozó szerve közül kettőnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a székhelye, Luxemburg pedig olyan fontos intézményeknek ad otthont, mint az Európai Bíróság, illetve az Európai Beruházási Bank), a vasárnapi szavazás igazi tétje ezúttal nem a 24 belga és a 6 luxemburgi európai parlamenti mandátum megoszlása, hanem az, hogy milyen eredményt hoz a két belpolitikai jellegű voksolás. Luxemburgban a kormánykoalíció fennmaradása a tét: miközben a kormányfő, Jean-Claude Juncker hallatlanul népszerű, s ez pártját, a Keresztényszocialista Pártot is kedvező helyzetbe hozza, a kormány másik fő ereje, a Luxemburgi Demokrata Párt visszaesésre számíthat.
Belgiumban a regionális választások, azaz a a három országrész, Flandria, Vallónia és Brüsszel-főváros helyi parlamentjeinek megválasztása önmagában is fontos esemény, mert a régiók a szövetségi jellegű belga államberendezkedésben nagyon fontos, önálló szerepet játszanak, s ennek a voksolásnak hatása lehet az országos politikára is, kikényszeríthet egy kormányátalakítást. Belgiumban a választás érdekessége, hogy az összes voksoló 44 százaléka immár elektronikus úton, egy képernyő segítségével szavaz, ami rendkívül felgyorsítja a szavazatszámlálást. A belgák egy tavalyi közvéleménykutatás szerint jobban megbíznak ebben a módszerben, mint a hagyományos szavazólapok kitöltésében.

MTI - fideszfrakcio.hu