A becslést a Gallup közvélemény-kutató tette közzé vasárnap este. A Gallup számításai szerint a 15 régi európai uniós tagországban átlagosan 47,7 százalékos, a májusban csatlakozott tíz új tagállamban pedig 28,7 százalékos volt a részvétel. A voksolást e tekintetben - a jelek szerint - Málta "nyerte meg": 82 százalékos volt a részvételi arány, amellyel a szigetország a vasárnap este nyolc óráig ismertté vált adatok szerint minden más uniós tagállamot maga mögé utasított. Az Európai Unió tagországai közül Cipruson is nagy számban járultak az urnák elé a választópolgárok: a részvételi arány a hivatalos adatok szerint 70,4 százalékos volt. Görögországban várhatóan megközelíti a 70 százalékot a részvételi arány. Franciaországban viszont az urnazárást egy órával megelőző időpontig a választópolgároknak mindössze a 33,4 százaléka szavazott, ami rekordszintű távolmaradást jelent. Olaszországban délután öt óráig - az urnazárás előtt három órával - a választópolgárok 58,9 százaléka élt szavazati jogával. Lengyelországban 15,4 százalékos, Spanyolországban 34,18 százalékos, Dániában 33,6 százalékos részvételi arányt mutattak a vasárnap estig közölt adatok. Észtországból 26,7 százalékos részvételi arányt jelentettek, Litvániában pedig az urnazárást egy órával megelőző időpontig a választópolgárok 39,11 százaléka élt szavazati jogával. Németország - közép-európai idő szerint 14 óráig - a német szavazók 20,4 százaléka adta le voksát. Ez valamivel alacsonyabb a legutóbbi, 1999-es EP-választás részeredményénél, amikor az első 6 órában a jogosultak 21,2 százaléka szavazott. A voksolás 18 óráig tartott. A spanyolországi szavazók 24,71 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 14 óráig, szemben az 1999-es 35,15 százalékkal. Az alacsonyabb részvételt feltehetően az magyarázza, hogy az országban alig két hónapja, március 14-én tartottak parlamenti választást. Portugáliában a több mint 8,7 millió választópolgárnak mindössze 14,18 százaléka szavazott 13 óráig. A 24 EP-képviselőt 13 listáról választják meg. A dán szavazók csaknem 24 százaléka voksolt 14 óráig, míg az 1999-es választáson kevesebb mint 17 százalék. Az akkori részvételi arány 49,5 százalék volt. Hollandiában, ahol még csütörtökön tartották a választásokat, a szavazásra jogosultak 39,1 százaléka élt választójogával. Írországban, ahol pénteken rendezték a voksolást, 54 százalékos részvételi arányt mértek. Lettországban szombaton a választópolgárok 41 százaléka járult az urnák elé.

MTI - fideszfrakcio.hu