Az előzetes végeredmény szerint a kereszténypártok (CDU,CSU) 44,5 százalékkal végeztek az élen, míg a szociáldemokraták a megszerzett voksok 21,5 százalékával a háború utáni legrosszabb eredményüket érték el országos megméretésen. Eddigi leggyengébb eredményük az 1953-as 28,8 százalék volt.
A kereszténypártok 44,5 százaléka rosszabb, mint az öt évvel ezelőtti eredmény (48,7), de nagyjából egybeesik a közvélemény-kutatók előrejelzéseivel, míg a szociáldemokraták a prognózisokhoz képest is legalább hat százalékkal rosszabbul teljesítettek. Az SPD 1999-ben a szavazatok 30,7 százalékát szerezte meg.
Koalíciós partnere a Szövetség '90/Zöldek 11,9 százalékot ért el, alaposan megjavítva öt évvel ezelőtti 6,4 százalékát. A liberális FDP 6,1 százalékkal ismét bekerült az európai törvényhozói testületbe (1999:3,0 százalék), míg a szociáldemokratáktól balra álló Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) szintén 6,1 százalékkal bent maradt az Európai Parlamentben.
Németország, 82 millió lakossal az Európai Unió legnépesebb állama, 99 képviselőt delegál a 732 fős Európai Parlamentbe. A vasárnapi németországi EP-választásnak nem sok köze volt az Európai Unióhoz, talán a zöldek szavazótáborát kivéve mindenki német belpolitikai szavazásnak tekintette a voksolást. Az ellenzéki kereszténypártok a szociáldemokraták és a zöldek "csődjéről" beszélnek.
Edmund Stoiber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke "eróziós folyamatot" emlegetett, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzó koalíciós pártok együttesen is csak legfeljebb a szavazatok egyharmadát birtokolják. A német szavazók ugyanakkor, amellett, hogy "figyelmeztetésben részesítették" a kormányzó koalíciót, nem látnak igazi politikai alternatívát a
kereszténypártokban.
A kormányzó koalíciót, főleg a szociáldemokrata pártot, az a teher nyomja, hogy a versenyképesség jelszavával neoliberális reformokat hajt végre a német jóléti államban, anélkül, hogy mutatkoznának a fellendülés komolyabb jelei.

MTI - fideszfrakcio.hu