Elnök Úr, ha azt mondjuk, hogy népakarat és azt mondjuk, hogy belpolitikai bizonyítványosztás, de ehhez hozzátesszük, hogy a szavazásra jogosultak 38,42 százaléka ment el voksolni, akkor ez mit jelent?

Hát azt tudom mondani hirtelen, hogy 47:34 arányban nekünk szavaztak bizalmat az emberek a Magyar Szocialista Párttal szemben. Ezt a választást megnyertük, döntő fölénnyel, azt is mondhatnám, szinte elsöprő fölénnyel. Hogyha ez egy parlamenti választás, akkor itt egy kétharmadot jóval meghaladó, nemhogy kényelmes, hanem alkotmányozó erejű többség van a polgári és nemzeti erők oldalán a magyar parlamentben. Tehát azt hiszem, ez egy olyan jelensége a magyar közéletnek, egy olyan fejlemény - ki várta, kinek váratlan -, amit még elemeznünk kell. A diadal pillanataiban is jó, hogyha az ember pontosan tudja, hogy a választás nem róla szól. Minden szervezetnek tudnia kell, hogy nem róla szól. Pártokra vagy szervezetekre adnak le az emberek szavazatokat, de nem ők a tétje a választásnak. Az emberek élete a tét, és az emberek ezt pontosan tudják. Az emberek ilyenkor a saját kilátásaikról, reményeikről, várakozásaikról mondanak véleményt; elmondják, hogy kell-e változtatni a dolgokon vagy nem kell változtatni. És hogyha a kormányra szavaznak, akkor lehet tudni, hogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy a dolgok jól mennek, csak folytatódjanak úgy, ahogy eddig is mentek.
Amikor azonban olyasmi történik, mint most, ilyen földcsuszamlásszerű győzelem, akkor az emberek szándéka nagyon könnyen megérthető. Nem akarják, hogy úgy folytatódjanak a dolgok Magyarországon, mint ahogy az elmúlt két évben történtek. És ennek megvannak a maga erkölcsi dimenziói, erkölcsi szempontjai, megvannak ennek a maga nagypolitikai összefüggései, és megvannak nagyon súlyos belső ügyekbeli jelentései is Ez a Nemzeti Petíció öt kérése mögötti elsöprő kiállás, amit most láthattunk a mai szavazások eredményeképpen.
Az otthonteremtésben nem folytatódhat az, ami most folyik, az áremelkedéseket meg kell állítani, a nyugdíjasokkal nem lehet úgy bánni, mint ahogy az elmúlt két évben történt, a munkahelyeket meg kell védeni, és akik munkából élnek, azok nem lehet hogy 65.800 forintot keressenek, mint manapság, és egyáltalán nem lehet az, hogy az egyenes és őszinte beszéd kivesszen a közéletből.
Tehát az emberek, ha ez így megy tovább, a következő választáson sem biztos, hogy nagyobb arányban akarnak részt venni a közéletben, tehát megvan mindenkinek a maga teendője és levonandó tapasztalata.

Erre lennék éppen kíváncsi, nagyon örülök, hogy felhozta. Ha azt nézzük, hogy 2002-ben az országos választáson 70 százalék fölött volt a részvétel...

72 százalék...

...akkor most pontosan az a 30-35 százaléknyi ember hiányzik igazából a voksolásra jogosultak közül, akikről a legutóbbi találkozásunk során beszélgettünk - az ismeretlenek. Lehet, hogy ők maguk sem döntöttek. Ön a sajtótájékoztatón hangsúlyosan szólt a vidékről és a hölgyekről, mint akik visszatértek a közéletbe. Szóval akkor a következő két évben erre a két dologra feltétlenül koncentrálni kell?

Nézze, a magyar közélet egyetlen pozitív fejleménye az, hogy a hölgyek ismét részt vesznek benne. A helyi közéletben is, a középszintűben is és lassacskán most már, úgy látom, az országos közéletben is egyre több olyan tehetséges, jól fölkészült, okos, két lábbal a földön álló, a politikában éppen azt a racionalitást behozni tudó hölgy jelent meg, akiktől nagyon sokat várhatunk a következő időszakban. Szerintem az egész magyar közéletre nagyon ráfért már, túlságosan maszkulin volt, az európainál jóval inkább az, és mint ahogy a család két különböző emberből áll, egy ország sem lehet meg, ha a fontos ügyeiben csak az egyik fél képviselteti magát. Megvan az értelme annak, hogy a másik fél is ugyanolyan erővel legyen ott. Tehát, szerintem ez nagyon fontos, pozitív dolog. Nagyon negatív dolog viszont, hogy különösen a mezőgazdasági vidékeken mentek el nagyon kevesen választani, mivel az egész európai uniós jövő leginkább a gazdák jövőjét jelenti. Ha az Európai Unióban a kormány nem kap állandó, erős nyomást a gazdák részéről, hogy álljon ki az érdekeik mellett, ne hátráljon meg egyetlen ügyben sem, hogy a költségvetés összeállításakor ne kövesse el a gazdák rovására azt, amit az idén elkövetett, tehát ha nem akarja a magyar vidék, hogy így bánjanak vele, ha a gazdák nem akarják, hogy tízezer szám menjenek tönkre, akkor részt kell venniük a közéletben. Akkor meg kell szerveződniük, súlyt kell adniuk a szavuknak, mert egyébként mi hiába állunk ki mellettük, a mi szavunk akkor ér valamennyit, hogyha az egész vidék elmegy a választásra. Tehát ha eljönnek, akkor azzal megerősítik a saját érdekérvényesítő képességüket. No, kicsit fáradt vagyok már és belebonyolódtam a mondatokba. A lényeg az, hogy nem normális dolog, hogy 19 százalékkal kevesebben menjenek el vidékiek szavazni, hát micsoda dolog ez, már bocsánat. Hova fogunk így jutni? Mert a mai kormánynak is megvan a maga észjárása. Nem érti a vidéki emberek észjárását, ez egy másfajta emberekből álló, másfajta kormány. Most ilyen esetben különösen fontos, hogy a vidék ne bezárkózzon, hanem kiálljon az érdekei mellett. A vidéknek még akkor is erősnek kell lennie, hogyha olyan magunkfajták vannak kormányon, mint mi voltunk, akik...

Akiket meg kell szólítani...

Nézze, egy kormányzati munka rendkívül bonyolult, sok hatás éri az embert különböző irányokból. Hát számolja, hogy honnan milyen, és az a fontos, hogy ki az, aki nagyobb súlyt helyez a szavai mögé, és ki az, aki kisebbet. Most sem az történt volna a vidék ügyében, hogy megvilágosodása támad a kormánynak vagy megjavul, hanem egyszerűen csak azt mondta volna: a magyar vidék szavának nagyobb a súlya, mint korábban. Ha ezt a költségvetésben nem érvényesítjük, akkor le fognak bennünket szavazni. De most nagyon sokan mondhatják azt esetleg, hogy a vidékkel továbbra sem kell számolni számarányának megfelelően, mert lám, a budapesti, fővárosi arány mit mutat. Tehát én a vidéket tartom kritikus ügynek, ott nagyon sokat kell még dolgoznunk a következő hónapokban.

hirtv.hu - fideszfrakcio.hu