Lomnici Zoltán abból az alkalomból beszélt erről, hogy Hágában részt vesz az EU államtanácsait és legfelsőbb közigazgatási bíróságait tömörítő szervezet ülésén. A szervezet több évtizede működik, Magyarország először képviselteti magát a tanácskozásán.
A társadalom közérzetét, az emberek életminőségét alapvetően befolyásolja, hogy a helyi és a központi hatóságok döntéseivel szemben van-e mód hatékony fellépésre független bíróság előtt - állapította meg az elnök.
Az EU-ban alapvető követelmény a szakszerű, független közigazgatási bíráskodás. Ezért nagyon fontos, hogy Magyarország továbbfejlessze az eddig elért eredményeket, és megfelelően átvegye az európai tapasztalatokat - fűzte hozzá.
A csatlakozási tárgyalások alatt a tagjelölteket uniós részről ért egyik leggyakoribb bírálat közigazgatási képességeik, ezen belül az igazságszolgáltatás és a bíróságok működésének hiányosságaira vonatkozott. Magyarország esetében azonban a tavaly novemberben készült utolsó országjelentés már azt állapította meg, hogy az igazságszolgáltatás eredményesen működik, és képes az uniós jog alkalmazására.
Emellett a magyar közigazgatási bíráskodás európai viszonylatban a gyorsak közé tartozik, döntései általában 3-6 hónapon belül születnek meg - mondta Lomnici Zoltán.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően vált lehetővé a központi és a helyi hatalom döntéseinek bíróságok általi teljes körű felülvizsgálata. Ma már szinte valamennyi határozatot meg lehet támadni bíróság előtt, és számos olyan döntés született, amely több százezer állampolgár jogait érintette. Ilyen volt például a gyes-en lévő anyáknak járó jövedelempótlék vagy a befektetési kedvezmények ügye.
A közigazgatási bíráskodás ma már a gazdasági élet szempontjából is lényeges, hiszen az elmúlt több mint egy évtizedben több százmilliárd forint sorsáról születtek döntések ilyen eljárások során.
Magyarországon 1991 óta működik közigazgatási bíráskodás, amelynek azonban nem alakult ki olyan külön szervezete, mint amilyenek az EU-tagországok egy részében működnek, élükön az államtanácsokkal, illetve a legfelsőbb közigazgatási bíróságokkal. A szervezeti formák eltérőek lehetnek, a lényeg azonban minden esetben az, hogy a hatóságok döntései bíróságok előtt vitássá tehetők - állapította meg Lomnici Zoltán.
Az elnök szerint Magyarországon már csak anyagi okokból sem lenne indokolt egy új szervezet kiépítése; a jelenlegi rendszer jól bevált és jól működik, megváltoztatására nincsenek tervek. Volt olyan év, amikor a bíróságok 30-40 ezer közigazgatási kereset ügyében jártak el, amelyek között voltak vámhatározatok, építési ügyek, sőt miniszteri határozatok is.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke egyébként e tisztsége mellett ilyen pereket tárgyaló tanácselnök is egyúttal.

MTI - fideszfrakcio.hu