Magyar bírónak az ország május 1-jei uniós csatlakozása óta van lehetősége arra, hogy a luxemburgi testülethez forduljon. Ez csütörtökön, Vajnai Attila büntetőperében történt meg először.
Az Európai Bírósághoz forduló magyar bírónak az Igazságügyi Minisztériumot is tájékoztatnia kell, ám Kiss Gábor, a tárca szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: mind ez ideig nincs tudomásuk ilyen esetről.
A Fővárosi Bíróság felfüggesztő végzésének szóbeli indoklása szerint azzal a kérdéssel fordulnak a luxemburgi székhelyű bírósághoz: sérti-e az uniós szabályokban rögzített diszkrimináció tilalmát az, ha valaki a belső, nemzeti büntető jogszabályokban rögzített tilalmakba ütköző módon ad hangot politikai véleményének.
A Fővárosi Bíróság szóbeli indoklásában többek között azzal érvelt: kételyek merültek fel abban a vonatkozásban, hogy a magyar belső jog jelen ügyben alkalmazandó része, az önkényuralmi jelkép viselésére vonatkozó rendelkezés megállja-e a helyét Magyarország uniós csatlakozása után is.
A Vajnai Attila ellen emelt vád szerint a Munkáspárt alelnöke 2003. február 21-én a Jászai Mari téren egy rendezvény során fél-egy percre láthatóvá tette a néhány centiméter átmérőjű, ruházatán viselt ötágú papír vörös csillagot.
Első fokon ez év februárjában a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította a bűncselekmény elkövetését, és egy év próbára bocsátotta Vajnai Attilát. A vádlott azonban felmentésért fellebbezett, a főügyészség pedig a másodfokú eljárásban megrovás kiszabását indítványozta.
A szakemberek az MTI érdeklődésére nem kívántak nyilatkozni a történtek EU-jogi vonatkozásairól, miután a konkrét ügyet nem ismerték. Annyit azonban elmondtak, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása átlagosan mintegy 20 hónapig tart.
Általánosságban rámutattak továbbá arra is, hogy amennyiben egy tagállami bíró az uniós és a nemzeti szabályok közt ellentmondást észlel, köteles az uniós rendelkezést alkalmazni.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának pedig túlnyomórészt akkor van helye, ha a tagállami bíróság nem tudja értelmezni az elé került konkrét ügyben alkalmazandó közösségi jogot. Annak értelmezésére ugyanis kizárólag a luxemburgi testület hivatott.
A szakemberek megjegyezték azt is, hogy a konkrét esetben felmerült diszkrimináció tilalmát már számos döntésében alaposan körüljárta az Európai Bíróság. Az erre vonatkozó indítványt tehát könnyen lehet, hogy elutasítják azzal, hogy ebben a kérdésben már megszületett a közösségi jog világos értelmezése.
Az eset azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság már 2000-ben kimondta, hogy a Büntető törvénykönyv önkényuralmi jelkép viselésének bűncselekményéről rendelkező szakasza az alkotmányba nem ütközik.
Vajnai Attila csütörtökön a másodfokú bíróság előtt, csakúgy, mint márciusban az elsőfokú tárgyaláson, vörös csillagot viselt az öltönyén. A Munkáspárt alelnöke elmondta, hogy már folyik ellene egy másik büntetőeljárás is szintén önkényuralmi jelkép, vörös csillag viselése miatt.

MTI - fideszfrakcio.hu