"Olyan embert köszöntünk, akiről nyugodtan el lehet mondani, hogy a magyar nép felekezeti különbség nélkül a szívébe zárta" - mondta Bolberitz Pál pápai prelátus.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora hangsúlyozta, számára a kötet fontos üzenete, hogy le kell dönteni a válaszfalakat, amelyeket a körülmények hoznak létre, vagy mi magunk építünk Isten és ember, ember és ember, nemzet és nemzet között.
"Életében vált legendává" - írta a püspökről a bemutatón felolvasott üzenetében Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
A politikus a kötetben olvasható ajánlásában kiemelte, hogy Isten erdélyi, váradi, szatmári, temesi népe, katolikus és protestáns őrállóinak méltó utódja Tempfli József, "horgony, az azért is megmaradás életpéldája a magyar nemzet legendáriumában".
Jezsó Ákos a bemutatón elmondta, tavaly nyáron nyílt alkalma hosszabban beszélgetni Tempfli Józseffel, amikor néhány napig a püspök vendége volt Nagyváradon.
Közlése szerint a Válasz Könyvkiadó felkérésére készült kötet számos kérdést tesz fel, így a menni vagy maradni problémakörét is boncolgatja; a leginkább erre utal a könyv címe.
"Mikor Budapest díszpolgárának tettek, megkaptam mind a három fokozatot (...), akkor azt mondták: ez azzal jár, hogy rövid úton a magyar állampolgárságot is megkaphatom" - idézte fel Tempfli József.
"Azt mondtam: köszönöm szépen, de nem kérem" - emlékezett vissza, azzal indokolva döntését, hogy Románia és Magyarország között nincs megegyezés kettős állampolgárságról. Rámutatott arra: ha megkapná a magyar állampolgárságot és olyasvalamit tenne, ami a román kormánynak nem tetszik, akkor megvonhatnák tőle a román állampolgárságot.
"Nem akarom, hogy joga legyen kiutasítani, mert én itt akarok dolgozni, itt is akarok meghalni, rossz példát is mutatnék másoknak, ha én élnék ezzel a lépéssel" - mondta a püspök.
Tempfli József 1931. április 9-én a Szatmár megyei Csanálos (ma Urziceni) községben született. A gyulafehérvári hittudományi főiskola elvégzése után 1962-ben Márton Áron püspök szentelte pappá. Nagyvárad 81. megyés püspökévé 1990-ben nevezték ki - olvasható a kötetben.
A nagyváradi egyházmegyét Szent István alapította, első központja Biharváradon volt. A jelenlegi Nagyváradra Szent László költöztette át a püspökséget 1093-ban.
A leírás szerint a nagyváradi püspökség a trianoni döntésig az ország leggazdagabb és legnagyobb egyházmegyéje volt, az első világháborút lezáró békeszerződés azonban területét kettévágta.
Nagyobbik része egészen 1993-ig "átnyúlt a trianoni Magyarországra", ezt az egyházmegyék határainak vatikáni rendezése után a szeged-csanádi és a debrecen-nyíregyházi püspökség között osztották szét.

MTI - fideszfrakcio.hu