fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Az idei "kisérettségik" tanúsága szerint tovább romlott az erdélyi magyar tannyelvű iskolák tanulóinak román nyelvtudása - derült ki a román oktatási kormányzat helyi és központi statisztikáiból.
2004. július 9., 18:26
Az idei "kisérettségik" tanúsága szerint tovább romlott az erdélyi magyar tannyelvű iskolák tanulóinak román nyelvtudása - derült ki a román oktatási kormányzat helyi és központi statisztikáiból.

- Sajnos nem új és nem ismeretlen jelenségről van szó - mondta az MTI-nek Murvai László vezérigazgató, a román oktatási tárca kisebbségi főosztályának vezetője pénteken. - A magyar ajkú általános iskolai végzősök általában krónikusan gyengébben szerepeltek a tanulmányi ciklust záró ismeretellenőrző teszteken (nyolcosztályos iskolai záróvizsgákon, "kisérettségiken"). A sok évi átlag az idén egy-másfél százalékkal tovább romlott, különösen a színmagyar vagy a magyarok által tömbben lakott vidékeken, különösen a Székelyföldön - mondta a vezérigazgató.
A jelenségre felfigyelt a romániai, az erdélyi magyar sajtó is. A Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó című országos napilap, a kolozsvári székhelyű, de országos terjesztésű erdélyi közéleti napilap, a Krónika és a megyei magyar lapok is riportokban, átfogó beszámolókban és cikkekben foglalkoztak a jelenséggel, kifejezésre juttatva a szülők és tanulók aggodalmait, panaszait.
A jelenség okairól szólva Murvai László - nemcsak mint minisztériumi főhivatalnok, hanem mint gazdag pedagógusi és tanfelügyelői tapasztalattal rendelkező szakember is - kifejtette: a színmagyar vidékek magyar iskolásainak gyenge román nyelvtudása - tisztelet az örvendetes kivételnek - általában három-négy fő okra vezethető vissza. Ezek egyike az, hogy - különösen a Székelyföldön - a gyermekek anyanyelvi közegben nőnek fel és tanulnak. Ennek hatalmas előnyei mellett hátrányai is vannak, amikor a román nyelvvel csak az iskolai tanórákon találkoznak. Az iskolában és az iskolán kívül, szüleikkel és barátaikkal csak anyanyelvükön beszélnek, a románt a klasszikusan felfogott idegen nyelvként kénytelenek tanulni. Kénytelenek, mert román nyelvtudás nélkül nem tudnak esélyveszteség nélkül integrálódni sem az erdélyi, sem a tágabban vett romániai társadalomba.
Ilyen szempontból hátrányos helyzetüket csak rontja - sorolta tovább az okokat a főosztályvezető -, hogy a román oktatási törvény jelenlegi formájában csak az általános iskola I.-IV. (elemi színtű) osztályai számára engedi meg a kisebbségi (ebben az esetben magyar) ajkú gyermekek számára szerkesztett román nyelvtankönyvek kiadását, illetve használatát. E
pedagógiai-módszertani követelmény érvényesítésében az általános iskola felső tagozatában (az V.-VIII. osztályban) megszakad a folytonosság a román nyelv oktatásában. Ugyanis a törvény a kisebbségi, anyanyelven működő iskolák tanárai és tanulói számára is a román ajkú gyermekeknek szerkesztett román nyelvtankönyvek használatát tette kötelezővé. Ez hatalmas törést és hátrányt jelent például a magyar ajkú iskolások számára, a továbbtanulási lehetőségeiket illetően is.
Végül Murvai László - sajtóvéleményekkel is egyezően - az erdélyi magyar, főleg székelyföldi iskolák szakpedagógus-állományában, képzett román szakos tanárok hiányában, valamint a helyi közösségek, iskolai tantestületek, szülők és a szélesebb társadalmi tényezők öntevékenységében tapasztalható hiányokban-hanyagságokban véli megtalálni az okokat.

MTI - fideszfrakcio.hu