Tisztelettel köszöntöm Önöket!
Én is országunk szégyenének tartom, hogy a kádári diktatúra egykori elhárítótisztje lehet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Mégsem ezt tartom az igazi szégyennek. Az igazi szégyen az, hogy a diktatúra lemoshatatlan bűnökkel terhelt utódpártja uralkodhat ma Magyarországon.
A tegnapi Magyar Szocialista Munkáspárt nagytőkéssé lett pártelitje uralkodhat ma felettünk. Demokratikus pártként. Demokratikus pártként uralkodhatnak az ötvenhatos forradalom eltipróinak közvetlen örökösei. A demokrácia nevében kormányozhatnak a magyar társadalmat negyven éven át rácsok mögött tartó állampárt Kádár János által nevelt káderei. Ez az igazi szégyen.
Tizenkét évvel ezelőtt látszólag átadták a hatalmat. Nem adták át, csak visszavonultak.Visszavonultak, hogy mérhetetlen tőkéhez jussanak. Az állami vagyon nagy részét elprivatizálták. Az egész társadalmat behálózó kliensrendszerük mellé az igazi hatalom birtoklásához nélkülözhetetlen gazdasági hatalmat is megszerezték. A szabaddemokratákkal összeborulva beházasodtak az Országházba. Ezzel a házassággal megszerezték a politikai hatalmat. Megtehették. Ez az igazi szégyen.
Megtehették, mert bár Magyarországon 1989-óta szabadság van, valódi demokrácia az nincsen.

A rendszerváltoztató tárgyalások politikai elitek között folytak. A tárgyaló felek, a politikai hatalmat egymás között felosztó pártok a társadalom szűk rétegeit képviselték csupán. Szerepük a jogállamiság megteremtésében óriási, de munkájuk óriási hiányosságokkal is járt. Az új politikai rendszert a nemzet részvétele nélkül teremtették meg. A nemzet feje fölött. A kormányalakítás jogát, a politikai hatalom birtoklását a négyévenkénti választásokon győztes pártok minden demokratikus ellenőrzés nélküli hitbizományként kapták meg. Nem volt alkotmányozó nemzetgyűlés. A magyar nép még a köztársaság elnökét sem választhatja közvetlen módon. A választásokon győztes pártok kormányait, bármilyen munkát végezzenek, parlamentáris eszközökkel lehetetlen megbuktatni. A magyar nép elégedetlenségét, felgyülemlett indulatait csak a négyéves, horrorfilmekbe illő kampányhadjáratokat követő szavazások útján tudja kifejezni. Nem választás folyik négyévente, hanem a választók szavazatainak megszerzéséért folytatott hadjárat.

Ez a tény napjainkra oda vezetett, hogy nem a jobb teljesítmény győz, hanem a jobban blöffölő, többet ígérő, az ellenfelét minden lehetséges eszközzel bemocskoló zsoldoscsapat. A nép négy éven át hallgatni kényszerül. Aztán elmegy szavazni. Választani nincs módja. Ahhoz négy évig tartó párbeszéd kellene. Ez a párbeszéd eddig senkit sem érdekelt. Ezért veszítettek a rendszerváltoztatás utáni legjobb teljesítményt felmutató polgári pártok. Ezért juthatott ismét hatalomra a negyvenéves diktatúra utódpártja. Ezért lehet volt elhárítótiszt a magyar miniszterelnök. Ne legyenek illúzióink. Ha Medgyessy személye vállalhatatlan lesz a maszopos pártelitnek, másik figurát tolnak előtérbe. Az sem lesz jobb nekünk. Legfeljebb nem tudjuk róla, hogy elhárító volt. Pedig az volt az egész vezérkar. Ez az igazi szégyen. És az, ha közülük kerül ki majd országunk köztársasági elnöke is. A felemás rendszerváltoztatás ezt is lehetővé teszi.

Sokan a polgári erők közül is azt mondják, hogy demokrácia van, hiszen vitatkozhatnak ellenfeleikkel a parlamenti patkó széksoraiból. Talán igazuk lenne, ha Magyarországon a szerencsésebb polgári demokráciákhoz hasonlóan nem lenne túl nagy különbség abban, hogy éppen melyik párt kormányoz.

Sajnos hazánkban gyökeresen más a helyzet. Nálunk a rendszerváltozás felemássága azt eredményezte, hogy napjainkra egy antidemokratikus párt jutott hatalomra. Ez a párt a nemzet erőit, értékeit és érdekeit idegen hatalmaknak kiszolgáltató diktatórikus állampárt közvetlen utódja. Káderállománya ugyanaz. Ebből az következik, hogy a rendszerváltozás ma is tart. Az erőviszonyok alapján nem zárható ki egy késő kádárista visszarendeződés lehetősége. Amikor ennek a pártnak a törvényességét kétségbevonjuk, amikor nem fogadjuk el ennek a pártnak az ismételt uralmát, a visszalopakodó diktatúra ellen tiltakozunk. Erre a tényre is oda kellene figyelnie a nyugati demokráciák érzékenylelkű közvélemény-formáló értelmiségének. Ez a káderállományában, pártelitjében, a magyar nemzet sorsa iránti közömbössségáben a diktatúra pártjával tökéketesen azonos párt, az MSZP nem uralkodhatna a szabaddemokraták aktív közreműködése nélkül. Az ő dolguk, hogy miként tudnak tükörbe nézni, miközben hajdani üldözőik gerincroppantó tenyerét szorongatják.

A valódi, a kádárista diktatúrát ténylegesen megszüntető rendszerváltozásért folyik a küzdelem. Az ellenfél erős, kiválóan szervezett, gazdasági és politikai hatalma megnövekedett, képes a jutalmazásra és a büntetésre, ad cirkuszt a népnek és ad bőven megkent zsíroskenyeret. A nemzetközi pénztőkében új gazdára talált, a nemzet érdekeinek elárulásában mindenki másnál több a gyakorlata.

A nemzeti értékek oldalán állók még nem elég erősek. A polgári pártok túl sok hibát követtek el ahhoz, hogy önmagukban képesek legyenek megküzdeni az ellenféllel.
Egyetlen út van:
Közvetlenül a nemzethez fordulni, ahogy Orbán Viktor tette 2002 áprilisában. Meg kell védenünk az akkor létrejött szövetséget.
Egyetlen út van:
Megérteni, hogy a demokrácia olyan politikai berendezkedés, amely a népnek a közügyekbe való közvetlen részvételére épül.
Egyetlen út van:
Minden erőnkkel erősíteni kell a közvetlen demokrácia megjelenési formáit, a polgári köröket, a társadalmi és ifjúsági szervezeteket.
Egyetlen út van:
Meg kell haladnunk a nemzet erőit szétforgácsoló megosztottságot, és a polgári körökben össze kell fognunk a nemzet érdekében tenni akaró valamennyi állampolgárt, vallástól, származástól, pillanatnyi politikai beállítottságtól függetlenül.
Egyetlen út van:
Ki kell teljesítenünk a közvetlen demokrácia formáit helyi és országos szinteken.
Bele kell szólnunk sorsunk irányításába. Olyan parlamentet kell létrehoznunk, ahol minden jelentős társadalmi szervezet képviselve van. Meg kell valósítanunk a társadalmi ellenőrzés formáit a hozzánk közelálló pártok felett is. Az ország nem a pártok tulajdona. Az ország a nemzeté. Önöké, akik ma itt vannak. És azoké is, akik még nincsenek itt. Ha elegen leszünk, a nemzet többségének akaratából véget vethetünk a kádári utódpárt uralmának. Ez lesz az igazi ügydöntő népszavazás.