Tavaly nyáron II. János Pál Mongóliába tervezett látogatása során rövid időre megállt volna orosz földön, Kazánban, hogy a helyi ortodox egyháznak visszaadja a Kazáni Madonnát. Az orosz pátriárka azonban ellenezte a tervet a két egyház között hosszú évek óta tartó feszültségre való tekintettel.
A mostani bejelentés éppen ezért meglepetést keltett, annak ellenére, hogy a gondolatot már Vlagyimir Putyin tavaly novemberi vatikáni látogatása után újra felvetették. A pápa, akinek eddig a magánkápolnájában volt a "Kazáni Madonna", reményét fejezte ki, hogy az ikon "Rómában tett zarándoklata" hozzájárul a katolikus és az ortodox hívők egységének megteremtéséhez.
A csodatévő hírében álló szentkép először 1579-ben tűnt fel Kazánban. Később a moszkvai, majd a szentpétervári kazáni katedrálisban volt látható. Az 1917-es orosz forradalom után Nyugatra került. Az 1970-es években egy katolikus szervezet megvásárolta a képet, majd felajánlotta a pápának.
A két egyház közel egy évezredes ellentéte különösen élessé vált a Szovjetunió összeomlását követően. A római katolikus egyház ugyanis visszakövetelte azokat a templomokat, amelyek az 1917-es bolsevik forradalom előtt a birtokában voltak és új híveket is toborzott Oroszországban.
Ezzel együtt jelenleg mindössze 600 ezer hívőre tehető az oroszországi katolikus közösség. Az orosz ortodox egyház közölte, hogy mindaddig nem lehet szó pápai látogatásról, amíg a katolikusok folytatják térítő tevékenységüket, és vissza nem vonják bizonyos, vitatott hovatartozású egyházi ingatlanokra vonatkozó követeléseiket.

MTI - fideszfrakcio.hu