Nálunk a koalícióhoz lojális sajtóban nem ügy, hogy leváltották a magyar nemzetbiztonsági érdekeket külföldön képviselő szervezet, az Információs Hivatal főigazgatóját, néhol ez csak mínuszos hírt ér. Nincs ebben semmi rendkívüli. Hiszen Czukor Józsefet is Medgyessyék rakták 2002-ben a hivatal élére, úgy sakkoznak bábuikkal, ahogy kedvük tartja. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Zsohár István lesz ezentúl az Információs Hivatal feje. Az a Zsohár István, aki Kulcsár-ügyben elévülhetetlen érdemeket szerzett, amikor például bottal ütögette a külföldre távozó bróker lába nyomát, vagy akkor, amikor a nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak nem adta át betekintésre a brókerügyben készített lehallgatási jegyzőkönyveket Tóth András államtitkárra hivatkozva. Zsohár szolgált és védett - a nemzetbiztonsági helyett egyfajta politikai érdeket.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő azért igyekezett kiizzadni magából valami magyarázatfélét a titkosszolgálatokhoz különös módon vonzódó kormányfő viharos gyorsaságú döntésének indokául. Eszerint: "A polgári titkosszolgálatokat érintő személyi változások indoka a megváltozott nemzetközi környezetből fakadó új biztonsági kihívásokra való felkészülés, valamint az európai uniós tagságunkból következő hazai és nemzetközi együttműködés erősítése." Nagy bajban lehetünk a nemzetközi együttműködés terén, ha csupán egy olyan nagy tapasztalatú titkosszolgálati tiszt húzhat ki minket a csávából, mint Zsohár István, aki a hetvenes évek végén - az idő tájt, amikor Medgyessy is beállt a KGB elleni harc jegyében a szigorúan titkos tisztek karába - éppen az EU integrációjából írta doktori disszertációját. Hogy milyen szemléletet tükröz a korabeli dolgozat, el tudjuk képzelni.
Zsohár nem lesz könnyű helyzetben az Információs Hivatalnál. Állítólag a vezető hírszerzőket is meglepte Czukor József menesztése: milyen hírszerző az olyan, aki a saját főnöke repüléséről az MTI közleményéből értesül? Hogy mit tud majd javítani Zsohár a titkosszolgálat munkáján, elképzelni nem tudjuk. Hiszen annak idején, amikor ő volt a Cég Moszkvába kiküldött rezidense, és éppen a Gorbacsov elleni puccsal borzolták a demokratikus átalakulásban reménykedő polgárok kedélyeit, Zsohár a hírek szerint egyszerűen fogta magát, és elment szabadságra. De ő volt az a műveleti igazgató is, aki levezényelte a hírhedt Nyírfa-ügyet, amely lejáratta a szolgálatot. De ezektől a gyámoltalan kis ügyektől még lehetne akár a hírszerzők főnöke is. Sokkal aggályosabbnak tartjuk, hogy a szolgálatok folyosóján szájhagyomány útján terjed a történet: a nyolcvanas évek elején ő volt az az ifjú hírszerző a Cégnél, aki a KGB beleegyezésével elkísérte a magyar titkosszolgálat vendégeként hazánkban tartózkodó Kim Philbyt egy háromhetes balatoni nyaralásra, és ő volt az is, aki pár évvel korábban a másik kiugrott angol ügynököt, George Blake urat is kísérgette. A két kiugrott angol ügynökről azt kell tudni, hogy a KGB-nek dolgoztak, elárulva hazájukat.
No, az ilyen múlttal rendelkező köztisztviselőktől, politikusoktól igyekezett felhívásával megóvni az Európai Unió biztonságát hazánkban nagy port felvert állásfoglalásával az Európai Néppárt. Ezért szajkózzuk mi is minden egyes Medgyessyék által teremtett alkalommal, hogy a hálózat és kormánya nem csupán a Magyar Köztársaságnak jelent nemzetbiztonsági kockázatot, hanem immár az uniónak is.
Forrás: Torkos Matild, Magyar Nemzet, 2004. július 24.