A brüsszeli diplomata a szerbia-montenegrói parlament integrációs bizottságában beszélt erről, amikor a testület tagjainak bemutatta az európai partnerségről szóló brüsszeli dokumentumot, amely felvázolja Belgrád legfontosabb teendőit az uniós integráció folyamatában.
Barett egyértelművé tette: ahhoz, hogy beinduljon az integrációs folyamat, Szerbia-Montenegrónak maradéktalanul együtt kell működnie a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűntényeket feltáró hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT), a két tagköztársaságnak össze kell hangolnia piacát, és oltalmaznia kell az etnikai csoportokat, azon belül is elsősorban a vajdasági kisebbségeket.
Mint Barett hangoztatta, a Hágával való együttműködés elégtelensége ellenére Brüsszel támogatni fogja a továbbiakban is Szerbia-Montenegrót, de a teljes együttműködés nélkül semmilyen előrelépés nem várható az EU-hoz való közeledésben.
"Ezenkívül rendkívül aggaszt bennünket az emberi jogok védelmének ügye, és aggasztanak egyes vajdasági etnikai csoportok elleni incidensek. Elvárjuk, hogy a tetteseket az igazságszolgáltatás elé vigyék, és hogy a hatóságok a jövőben megakadályozzák az incidenseket" - szögezte le Barett.
A Hágával való együttműködés, illetve a két köztársaság piacának összehangolása eddig is feltétele volt az ország európai integrációjának. A vajdasági kisebbségek védelme azonban merőben új dolog a főbb brüsszeli követelések között, jóllehet Kovács László magyar külügyminiszter vasárnapi belgrádi látogatásán a politikai vezetés tudomására hozta, hogy a kisebbségek védelme nem csupán Magyarország, hanem az EU és a NATO elvárása is.
Az elmúlt két nap eseményei arról tanúskodnak, hogy ezzel immár a belgrádi vezetés is tisztában van: Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök kedden tárgyalássorozatot kezdeményezett vajdasági magyar politikai és önkormányzati elöljárókkal, magyar nyelvű sajtóorgánumok vezetőivel és a vajdasági történelmi egyházak képviselőivel a délvidéki magyarok elleni kilengésekről és azok hátterének feltárásáról.

MTI - fideszfrakcio.hu