Miközben a koalíciós pártok a nyilvánosság előtt azon vitatkoznak, hogy melyikük adócsökkentési elképzelései a célravezetőbbek, a Fidesz mindezt színjátéknak tartja. Vendégem Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki nyílt levelet írt a miniszterelnöknek. Idéznék belőle: "Szomorúan tapasztalom, hogy választási ígéreteik ellenére nem kívánnak lépéseket tenni az adó- és járulékterhek mérséklésére." Jó estét kívánok, frakcióvezető úr, miért nem hisz Ön például az MSZP-nek, akik azt mondják, hogy ez a program, az ő programjuk egy adócsökkentést és igazságosabb közteherviselést tartalmazó program.
Jó estét kívánok. A hitetlenségemet, azt gondolom, hogy alátámasztják a tények. Ugyanis ugyanilyen fogadkozásokat hallhattunk tavaly, pont egy esztendővel ezelőtt: közterhek csökkentése, adóterhek csökkentése, jelentős adócsökkentések fognak megvalósulni, hallhattuk ezt tavaly nyáron, amikor a 2004-es költségvetésnek és az adótörvények módosításának a tervezése zajlott. És mi lett belőle? A végeredmény az, hogy két adó valóban csökkent - a személyi jövedelemadónál volt egy kétszázalékos csökkenés és volt egy másik, a társasági adónál egy szintén kétszázalékos csökkenés -, de több mint húsz adó pedig emelkedett. Mindemellett adókedvezményeket vont meg a kormány, a vállalkozások vonatkozásában három új adót vezetett be, a választópolgárok vonatkozásában megemelte az örökösödési, ajándékozási illetéket drámaian, két év alatt most már másodszor, tehát míg az egyik oldalon mondjuk az adócsökkentésnél ilyen pici kis súlyzó van a mérlegben, az adóemelt terhek növekedésénél pedig ilyen hatalmas súlyokat tehetünk be a mérleg másik serpenyőjébe. Tehát ilyen szempontból ez a mérleg nem túl kedvező a magyar adófizetők szempontjából. Most ugyanezt látjuk, tehát hogyha valaki visszaidézné az egy évvel ezelőtt elhangzottakat, akkor azt látja, minthogyha mindez megismétlődne.
De hát még mindig csak a ciklus felénél tartunk. Itt mindig azt lehet hallani, hogy egyrészt elfogadnak... nem fogadnak el, de meghallgatnak bárkit - például az Ön nyilvános levelét is figyelembe veszik -, de a saját programjukat fogják megvalósítani, amihez joguk van. És ez általában úgy hangzik, hogy szépen, fokozatosan a ciklus végére fogjuk teljesíteni mindazt, amit ígértünk.
Nézze, én nem is kérem azt, hogy a Fidesz programját valósítsák meg a szocialisták - erre úgyse lennének képesek -, én mindig azt kérem tőlük, hogy legalább a saját programjukból azokat a pontokat, amik a választópolgárok szempontjából kedvezőek lennének, azt valósítsák meg. Medgyessy Péter két évvel ezelőtt jelentős adócsökkentésekre tett ígéretet. A vállalkozók adóterheinek mérséklését ígérte. Én nem kértem mást tőle ebben a levélben sem és korábban sem, mint hogy ezeket az ígéreteit valósítsa meg. Amit Ön mond, az csak részben igaz, hogy a ciklus felénél túl vagyunk már - szerencsére már azért több mint a fele eltelt ennek a ciklusnak -, de amiről beszélünk, az már tulajdonképpen a ciklus végére mutat előre. Miért is? Hiszen azok az adótörvények, amiket elfogadunk az év végén vagy elfogad majd az Országgyűlés az év végén és az a költségvetés, amit szintén az év végéig meg kell alkotnunk, azok meghatározzák a következő esztendőnek, az egész 2005-ös esztendőnek a gazdasági mozgásterét. És 2005 végén négy hónapra leszünk a következő választásoktól. Tehát nem arról van szó, hogy még van másfél éve a kormánynak, nem. Hogy milyen mozgástere van a kormánynak, az el fog dőlni az év végén. Hogy mit kíván az adófizetők számára a választási ígéreteiből megvalósítani, az eldől az év végén. És hogy a vállalkozóknak a terheit csökkenti-e vagy könnyíti-e vagy sem, az szintén el fog dőlni az év végén. Tehát azt tudom mondani, hogy amiről most beszélünk, néhány hónap távlatában, a Parlament döntései meghatározzák a következő év egész időszakát és meghatározzák azt és eldöntik azt, hogy a választási ígéretekből mi valósul meg és mi nem. Ráadásul a tamáskodásomat, a hitetlenkedésemet azért erősítik a mai hírek is, hadd idézzek egyet-kettőt Önnek és a kedves nézőknek ebből. A mai Déli Krónikában egy interjút készítettek Draskovics Tiborral, aki a következőt mondta a Déli Krónikának: "A jövő évi célelőirányzatokat 15 százalékkal fogja csökkenteni a kormány." 15 százalékkal jut tehát kevesebb beruházásokra és fejlesztésekre - mondja ezt maga a pénzügyminiszter, nem én találtam ki, a pénzügyminiszter mondta ma a Déli Krónikában.
Ez az Ön olvasatában egy újabb csomag?
Hát ez egy jelentős megszorítás, én azt gondolom.
Mert hogy ugye Ön azt mondta, ha jól emlékszem, akkor azt mondta, hogy valamiféle Guinness-rekordot fog dönteni a hat megszorítás egy év alatt.
Így van.
Ez hetedik vagy bent van a hatban?
Ez a 15 százalékos célelőirányzat egy újabb csomag már, tehát ez nem volt benne az általam egy héttel vagy tíz nappal ezelőtt felsorolt hatos csomagban. Valóban az az igazság, hogy Draskovics Tibor a hivatalba lépése óta - tulajdonképpen februárban vagy mikor lépett hivatalba -, tehát az egy esztendő alatt hat megszorító csomagot fog életbe léptetni, ami azért tényleg Magyarországon egészen biztosan, de szerintem a világon is a rekordok könyvébe illik. De most térjünk vissza a mai hírekre, a Magyar Hírlap megszerezte a tervezési köriratot, ez mindig így indul a következő évi költségvetésnek a tervezése, csak két adatot vagy két hírt hadd idézzek Önnek ebből. Az egyik, hogy a minisztériumok és az önkormányzatok egyetlen fillér támogatást sem kapnak 2005-ben a kötelező érvényű hat és fél százalékos - tehát csak az inflációt követő - béremelés végrehajtására. Itt az önkormányzatoknál álljunk meg. Tehát az önkormányzatok jövőre sem - az idén sem kapták meg -, jövőre sem fogják megkapni az infláció növekedésével arányos összeget.
És ez mit jelent? Azt, hogy belepusztul az önkormányzat vagy azt, hogy nem lesz béremelés?
Ez azt jelenti - amit egyébként jelentett az idei esztendőben is -, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek erre még lehetőségük van, hitelt vesznek fel és eladósodnak. De ezt előbb-utóbb valakinek ki kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a maradék kis vagyonukat - ha még van nekik egyáltalán - el fogják adni. És a legsúlyosabb következmény: elbocsátások. El kell bocsátani dolgozókat. El kell bocsátani pedagógusokat, óvónőket, egészségügyi dolgozókat, mert a kormány, még egyszer mondom, itt a mai hír, megint csak nem találta ki senki sem, a Pénzügyminisztérium Költségvetési-Tervezési Köriratában az szerepel, hogy az önkormányzatoknak egyetlen fillér támogatást sem adnak a következő évi béremeléshez. Tehát nekik maguknak kell kigazdálkodni. Ezt pedig másként, mint leépítéssel, mint emberek elbocsátásával, nem oldható meg. Egy másik hír, ami a vállalkozók számára rossz hír: minden korábbi fogadkozás ellenére, Draskovics Tibor személyesen és már pénzügyminiszterként vállalt erre garanciát, de a koalíciós pártok vezetői is hitet tettek az egészségügyi hozzájárulás 2005-ös eltörlése mellett. A mai hírek szerint a következő évi költségvetési köriratban nem szerepel ez. Tehát nem fogják eltörölni, bár Medgyessy Péter választási ígéretei között is ez szerepelt, bár Draskovics Tibor pénzügyminiszterként is emellett hitet tett, de a következő esztendőben az egészségügyi hozzájárulást nem fogja eltörölni a kormány. Ez szerepel egyébként ebben a tervezési köriratban. Megint csak nem a Fidesz találja ki ezeket, nem a Fidesz riogat - ahogy ezt szokták mondani ilyenkor szocialista politikusok -, hanem ők maguk írják ezt le, mondják el a sajtó nyilvánossága előtt. És ezért jogos az a kérdés, hogy ugyan már, mire számíthatnak az emberek 2005-ben? Még rosszabb esztendő lesz 2005, mint 2004 volt? Pedig 2004 is a megszorítások esztendeje volt.
Hát a közszférában valószínűleg az lesz. Ugye itt a szakszervezetek is erősen tiltakoznak, de hát azért nem is olyan régen még az ellenzék is azt mondta, hogy a közszférában bizonyos létszámcsökkentésre szükség van, hiszen felduzzasztották túlságosan is a kormányváltás után. Tehát mi az az elfogadható mértékű létszámcsökkentés, amire azt lehet mondani, hogy ez valóban racionalizálás?
Itt válasszuk külön a két kérdést, mert az egyik oldalon valóban volt egy létszámbővülés, ahol gyaníthatóan zömében pártalapon több tízezer embert beemeltek a központi államigazgatásba. Az önkormányzatok esetében ez kevéssé valósult meg, az önkormányzatok vonatkozásában részben a forrás sem volt meg hozzá, ez nem történhetett meg.
Tehát az önkormányzatok esetében mindenképpen nagyon káros lehet a leépítés...
Én azt gondolom, hogy az önkormányzatok vonatkozásában ez mindenképpen káros, hiszen olyan feladatokat ró közben az állam az önkormányzatokra, amiknek a teljesítéséhez viszont a forrásokat nem biztosítja. Most az önkormányzatoknak kevés saját bevételük van. Az a kis saját bevétel, amivel egyébként rendelkeznek, ahogy szokták mondani, az a hideg vízre sem elég. Tehát ilyen értelemben a kormánynak súlyos felelőssége van azért, hogy az önkormányzatok által fönntartott és működtetett intézmények - nyugdíjas otthonok, egészségügyi intézmények, oktatási intézmények, bölcsődék, óvodák működjenek, egyáltalán működni tudjanak.
Ön azt hiszem, hogy a Draskovics-féle harmadik megszorításnak említette a minisztériumoknál maradt maradványösszegeknek a zárolását. Amire azt mondják, hogy ott, ahol jelenleg még maradványösszegek vannak, ott valószínűleg túl sok pénzt kaptak a büdzséből.
Ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a helyzet a következő. Ez az összeg ez korábbi pályázati pénzeket érint. Mi a rendje most a pályázatoknak - legalábbis nagyobb részt? Úgynevezett utófinanszírozás van, ami azt jelenti, hogyha valaki eredményesen elnyert egy pályázatot, és a minisztérium azt ígérte neki, hogy az ő beruházását X összeggel - 30 százalék, 40 százalék, 25 százalékos mértékben - támogatja, akkor neki magának meg kell hitelezni ezt az összeget, és amikor befejezte a beruházást, és le tudja tenni a megfelelő papírokat az asztalra, hogy valóban a pályázati célnak megfelelően elvégezte a munkát, megfelelő minőségben és a pályázat eredményesen megvalósult, akkor utólag kifizetik neki a pályázatban elnyert összeget. Ez az összeg azért van ott a minisztériumoknál, mert nyilván különböző okokból ezek megcsúsztak. Tehát itt lényegében az fog történni, hogy már elnyert, részben pedig megvalósulás stádiumában lévő vagy megvalósult beruházásokra a pályázatban megítélt összeget nem fizeti ki a kormány. Hát ezt jogbiztonságnak tekinteni azért én semmiképpen nem tudnám, miközben egyébként az egyik fő választási jelszava a kormánynak, illetőleg Medgyessy Péternek a jogbiztonság volt még két esztendővel ezelőtt.
Térjünk még vissza egy pillanatra az adóvitára. Nem lehetséges az, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy a társadalom más csoportjait preferálja az MSZP, az SZDSZ vagy a Fidesz? Gondolok itt arra, hogy az MSZP frakció szóvivője kijelentette, hogy a szocialisták jövőre tovább csökkentik az adókat - ami azt feltételezi, hogy eddig is csökkentették -, az SZDSZ-szel egyetértésre jutottak a két legfontosabb kérdésben, tehát tulajdonképpen a vita nem is olyan lényeges, hiszen az átlag jövedelemből vagy az alatt élők személyi jövedelemadójának és a munkahelyteremtő vállalkozások adójának a csökkentésében megállapodtak. Nem lehetséges, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy ők valamiféle szociális alapon más társadalmi rétegeket akarnak kedvezően adóztatni vagy kedvezőbben adóztatni? Mindig azt hangoztatják, hogy nem a gazdagoknak akarnak adócsökkentést, a nagy jövedelműeknek...
Nézze, a Központi Statisztikai Hivatal a minap közzétett egy adatsort. Az adatsor az azt tartalmazza - és ez pontosan cáfolja azt, amit a szocialisták mondanak -, hogy a legnagyobb mértékben a terhei a létminimum szintjén élőknek nőttek. Bármennyire is meglepő ez. Tehát miközben most hét és fél százalék az infláció, addig a legszegényebb rétegek, a legkisebb jövedelemmel rendelkező rétegek esetében a megélhetési költségek kilenc-kilenc és fél százalékkal nőttek a KSH kimutatása szerint. Tehát szó nincs arról, hogy a szociális lózungok mögött érdemi döntések lennének - és valóban egyébként a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező, legalacsonyabb keresetekkel rendelkező embereken próbálna meg segíteni ez a kormány -, erről szó nincs. De hát megint csak akkor hasonlítsunk össze két dolgot. Az Orbán-kormány idején a minimálbér 19.500 forintról 50.000 forintra nőtt. Ez egy elég tekintélyes növekedés. Még nem mondom azt, hogy az 50.000 az sok. Na de ahonnan indultunk, ez mégiscsak egy jelentős növekedés. Most mennyivel is nőtt a minimálbér az elmúlt két esztendőben? Egy fillérrel sem. Igaz: adómentes lett. Ez igaz. Ez valami kis megtakarítást jelentett. Na de ilyen léptékű növekedés, amilyen az Orbán-kormány két és fél-három éve alatt megvalósult, ilyen mértékű növekedése a minimálbérnek, ez nem történt meg az elmúlt két évben, és ahogy nézem a következő évi költségvetést, ez a következő esztendőben sem fog megvalósulni. Tehát azt mondani, hogy a legszegényebb rétegekről, a legelesettebb rétegekről gondoskodik ily módon ez a kormány, ez a megállapítás nem állja meg a helyét. A minap egyébként Mátrai Márta tartott egy sajtótájékoztatót, ahol számba vette, hogy tényleg a leghátrányosabb helyzetben lévő fogyatékos embereknek a problémáival hogyan és miként foglalkozott a kormány az elmúlt két esztendőben. Riasztó a kép. Riasztó a kép, hiszen például az a közalapítvány, amelyik ilyen típusú munkát végez, ennek a támogatása 15 százalékkal csökkent az idei esztendőben. Azok az érdekképviseleti szervezetek - vakok érdekképviseleti szervezete, egyesülete, a siketek, értelmi fogyatékosoknak az egyesülete - 22,5 százalékkal kapott kevesebbet az idén, mint tavaly. Ez jelenti a szociális gondoskodást? Ez jelentené a szociális érzékenységet?
Gondolom, hogy majd az esélyegyenlőségi miniszter asszony, az új miniszter asszony közbelép.
Hát reméljük, hogy ő eredményesebb munkát végez, mint az elődje.
A vita a koalíciós partnerek között leginkább a 48 százalékos új személyi jövedelemadó-kulcs, illetve az árfolyam-nyereségadó újbóli bevezetése körül van. Mindkét fél tulajdonképpen azzal fenyegeti egymást, hogy amennyiben együtt szavaz a Fidesszel, akkor az a koalíció felbomlásához vezethet. Mosolyogtató a dolog, de hát végül is föl van adva a labda a Fidesznek. Melyikkel szavaznának, ha kéne, annak érdekében, hogy a koalíció megszűnjön? Valamelyikkel együtt kell szavazni, és nincs tovább koalíció.
Hát azért nem hiszem, hogy ilyen forrón ennék ezt a kását...
De mégis, melyik a szimpatikus?
Ezt inkább csak egy ilyen színjátéknak tekinthetjük. De. Szaván fogjuk fogni egyébként azt gondolom, az őszi ülésszakon a koalíciós pártokat. Ugyanis a Szabad Demokraták Szövetsége előterjesztette az adócharta javaslatát - ez a választási kampányban elég gyakran megfordult a hírekben, lehetett hallani róla részletesen, ez nincsen kimunkálva, de az a lényeg, hogy több adófajtánál adócsökkentést javasolnak. No, lássuk. Lássuk, hogy lesz-e bátorsága és szakmai tálentuma az SZDSZ-nek előterjeszteni ezeket a javaslatokat? Mert ha igen, mi ezeket szívesen támogatjuk, hogyha olyanok, amelyek számunkra elfogadhatók és az adófizetők számára érzékelhető vagy a vállalkozások számára érzékelhető tehercsökkentést jelentenek. És ebben a pillanatban akkor az lenne, hogy a koalíciónak vége van? Ezt azért nem nagyon hiszem. Ennél sokkal súlyosabb érdekek köztik össze ezt a koalíciót, ez most inkább csak egy ilyen erőfitogtatás, hogy próbál mindenki egy kicsit javítani a pozícióján. De mondom még egyszer, meglátjuk, eljön az igazság pillanata, meglátjuk, hogy november közepén az SZDSZ 1. előterjeszti-e a javaslatait - ez is egy kérdés -, 2. a szocialisták ezt megszavazzák vagy nem szavazzák meg, 3. hogyha a Fidesz megszavazza az SZDSZ javaslatait, akkor valóban szétdől-e, szétesik-e ez a koalíció. Zárójelben hadd jegyezzem meg, az SZDSZ minden fogadkozása ellenére - hiszen nagyon harsányan tavaly is azt mondták, hogy ők csak adócsökkentést tudnak elképzelni - az SZDSZ minden adóemelést megszavazott zokszó nélkül és mindenféle gátlás nélkül. Megszavazott több mint húsz adóemelést, úgyhogy az SZDSZ szavazatai nélkül ezek nem is mehettek volna át, ezek nem is léphettek volna hatályba január 1-jével. Tehát amikor arról beszélünk - ahogy a műsor elején beszéltünk -, hogy milyen módon növelte a terheket - általános forgalmi adó, amit el is felejtettem mondani, három új adónemnek a bevezetése -, ezeknél mind ott volt az SZDSZ-nek az igenlő szavazata. Kíváncsi vagyok, hogy most is ugyanilyen színjátéknak leszünk-e szemtanúi, mint voltunk tavaly, vagy az SZDSZ valóban komolyan gondolja az adócsökkentésre vonatkozó elképzeléseit.
Ez majd kiderül. Egy nagyon érdekes írás jelent meg a Magyar Nemzetben valamelyik nap. Ugye a Magyar Nemzetet kormányoldalról a Fidesz szócsövének kiáltották ki. Ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészséget pedig a Fidesz befolyása alatt álló szervezetnek titulálják. Nos, most a Fidesz szócsöve bizony erősen megtámadta a Fidesz által irányított legfőbb ügyészt, mondván, hogy nemcsak hogy az MSZP és az SZDSZ politikai nyomása alatt áll, de enged is ennek a nyomásnak. Hogy látják ezt a Fidesz emberei?
Olvastam ezt az írást, és én nem értek egyet ennek az írásnak az okfejtésével. Azt állítani - mint ahogy ezt az írás állítja -, hogy politikai alkuk lennének egy-egy ügyészségi döntés mögött, ez egyszerűen képtelenség és felelőtlenség. Az ügyészségnek egyetlen dolga van - és én úgy látom, hogy ehhez a zsinórmértékhez tartja magát -, az alkotmány szerint és a hatályos törvények szerint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv szerint eljárni. És hogyha valaki bűnös, akkor azt vád alá helyezni, ha pedig valaki ártatlan, akkor meg kell vele szemben szüntetni az eljárást. Én nagyon-nagyon tartanék attól, hogy valaki úgy gondolja - legyen az jobboldalhoz tartozó politikus vagy újságíró vagy baloldalhoz tartozó politikus vagy újságíró -, hogy magának vindikálhatja azt a jogot, hogy rámutat emberekre, és azt mondja, hogy ő bűnös; másokra rámutat, és azt mondja, hogy ártatlan. Nem. Erre az igazságszolgáltatás szervei azok, akik egyébként jogosultak, és legelőször is a rendőrség, akinek le kell folytatni a nyomozást, utána az ügyészség, akinek el kell dönteni, hogy valakit vád alá helyez-e vagy sem. Keller László próbálkozott az elmúlt két esztendőben ilyen megrendelésekkel, ahol rámutatott X-re, Y-ra, Z-re, és úgy gondolta, hogy már börtönbe is kell vinni az illetőt. Nagy baj lett volna, hogyha az ügyészség ezekben az ügyekben nem kellő körültekintéssel járt volna el, és utána...
De hogyha vizsgálatot rendelt el ezekben az ügyészség, akkor is, hogyha látszólag esetleg nem kellett volna nyomozást elrendelni?
Én azt gondolom, hogy az ügyészség minden olyan ügyben kellő körültekintéssel járt el - amik például ebben a cikkben szerepeltek és amiről nekem tudomásom van részben parlamenti interpelláció témái voltak vagy valamilyen más módon jelentek meg a nyilvánosság előtt, az én tudomásom szerint az ügyészség nem tett mást, mint a legnagyobb körültekintéssel és a rá vonatkozó törvények maximális betartásával járt el és hozta meg a vonatkozó döntését. Nem véletlen egyébként, hogy baloldalról valóban nagyon súlyos kritikát kap a legfőbb ügyész, mert nem hajlandó a különböző Keller László és más szocialista politikusok által megadott, ha úgy tetszik, megrendeléseket teljesíteni. Nem. Alaposan kivizsgálja ezeket az ügyeket, és hogyha valaki ártatlan, akkor nem hajlandó vádat emelni. És ez az ügyészségnek a dolga. És remélem is, hogy a következő esztendőkben, a következő évtizedekben, sőt, ameddig világ a világ, Magyarországon ez így is lesz. Nem azért történt meg Magyarországon a rendszerváltás, hogy külső személyek kívülről - akár politikai megfontolásokból vagy más módon - próbáljanak meg ítéletet alkotni, ítéletet mondani mások felett. Nem. Vannak demokratikus játékszabályok, van egy alkotmányos rendünk, azt szerintem mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Tehát egyszerűen csak nehéz helyzetben van az ügyészség, és ez néha látszik.
Hát ilyen szempontból mondhatom azt, hogy két tűz között van, de pontosan az bizonyítja, hogy betartja a törvényeket, hogy jobbról is, meg balról is időnként támadások érik, amit én nem tartok helyesnek. Szerintem meg kell várni ezeket a döntéseket, alaposan mérlegre kell tenni, és még egyszer mondom, ha valaki majd tud arra példát mondani, hogy az ügyészség nem a törvények szerint járt el, nem a törvények betartásával járt volna el, akkor arról lehet vitatkozni, de én erre példát egyelőre nem tudok mondani még.
Frakcióvezető úr, köszönöm szépen.
Én köszönöm a lehetőséget.
hirtv.hu - fideszfrakcio.hu