Kusy, a pozsonyi Komensky Egyetem politológiai tanszékének vezetője -aki a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekben következetesen az egyezményes szlovák álláspontoktól eltérő véleményt képvisel - ezúttal azt az egyöntetű felháborodást bírálja, amelyet az hívott életre, hogy Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák képviselőcsoportjának a Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó tagja konstatálta: míg az EP-ben igen, addig a szlovák parlamentben nem szólalhat fel az anyanyelvén, magyarul.
Szlovákiában Bauer Edit szavai rendkívül heves ellenkezést váltottak ki.
E megállapítás igazságtartalmát senki sem kérdőjelezte meg, ellenben mint bírálatot, indokoltságát mindenki megkérdőjelezte - írja Kusy, aki hagyományosan "elhajló szlovák manővernek" nevezi azt a szemléletet, hogy a szennyest odahaza, Szlovákiában kell tisztára mosni és nem külföldön gyalázkodva rontani az országképet.
Kusy emlékeztet rá: a szlovákiai kisebbségek Brüsszelt természetes szövetségesüknek tekintik, mert az önálló Szlovákia létrejötte óta azt kellett megtapasztalniuk, hogy amit a kisebbségi jogok terén sikerült elérniük, azt csakis az európai intézmények (szlovák intézményekre gyakorolt) nyomásának segítségével érhették el.
"Politikai naivitás lenne, ha erről a tapasztalatukról épp azután feledkeznének el, hogy az EU tagjai lettünk. Ellenkezőleg: a jövőben még inkább élni fognak vele" - írja a politológus, és hozzáteszi: "A szlovákok is megszokhatnák, hogy a közös haza immár Európai kiterjedésű." Akiket pedig felháborít, hogy a magyarok magyarul akarnak szólni a szlovák parlamentben, azok tudomásul vehetnék, hogy "a szlovák parlament nem csak a szlovákok számára fenntartott helyekből áll, hanem a Szlovák Köztársaság összes polgáráé, ide sorolva a már ott ülő magyarokat, nemkülönben a rövidesen bejutó romákat is".
Kusy emlékeztet arra, hogy a nemzeti kisebbségek általános anyanyelv-használati jogát a szlovák alkotmány szavatolja, s ezt a mindenkori parlament, Csehszlovákia, de még a két háború közti szlovák állam parlamentjének házszabálya is szavatolta, csak éppen Vladimír Meciar kormányzása és a jelenlegi államfő, az akkor még Meciarhoz tartozó házelnök, Ivan Gasparovic idején, 1996-ban törölték a házszabályból.
Aki azt kérdezi, hogy minek a magyaroknak a magyar nyelvű parlamenti felszólalást szavatoló jog, annak logikája szerint az élethez, a vagyonhoz, a szólásszabadsághoz való joguk is megvonható, ha egyszer sem az életüket, sem a vagyonukat nem fenyegeti veszély és a szájukat sem tömi be senki - fejti ki a cikkíró és aláhúzza: "A felekezeti hovatartozáshoz való jog nem azt jelenti, hogy köteles vagyok felekezetet választani, hanem azt, hogy szavatolt jogom van választani a felekezetek között, ha egyszer úgy döntök, hogy választok közülük."
"A jog önmagában érinthetetlen, az érvényesítése azonban a körülményektől függ. A magyarok a szlovák parlamentben sosem éltek ezzel a jogukkal, ezért e pillanatban még megfosztani sem lehet tőle őket" - így Miroslav Kusy. Végezetül megdöbbenéssel szól az egyik szlovák napilap körkérdésére válaszoló, "közvéleményt formáló szlovák személyiségek" szemléletéről, akik között egy sem akad, aki úgy ítélné meg, hogy a magyaroknak ez a jog kijár. - Vajon tisztában vannak vele, hogy ezzel éppen mit követtek el ? - teszi fel a szónoki kérdést a rendre nevesített szlovák hírességeknek Miroslav Kusy.

MTI - fideszfrakcio.hu